Pert nyert az állammal szemben Roman Kvasnica

A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság szerdai ítéletében kimondta, hogy a hatóságok törvénytelenül és indokolatlanul rendelték el 2000-ben az ügyvéd telefonbeszélgetéseinek lehallgatását, a magánéletébe való ily mértékű beavatkozás demokratikus társadalomban elkerülhető.

A lehallgatásokra abban az időben került sor, amikor Kvasnica több, a kassai vasműhöz tartozó társaság jogi képviselője volt. A szóban forgó cégek egyikének üzleti kapcsolatait a pénzügyi rendőrség ellenőrizte, és annak kérésére a Besztercebányai Járásíróság engedélyezte Kvasnica telefonbeszélgetéseinek lehallgatását. Az ügyvéd még abban az évben tudomást szerzett erről, és feljelentést tett. A szlovák belügyminisztérium ellenőrzési osztálya 2001-ben azzal tette félre az ügyet, hogy nem történt törvénysértés. Kvasnica még akkor az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, amely 2006-ban el is fogadta a beadványát. Ezzel visszautasította a szlovák kormány érvelését, hogy a panasztevő nem élt valamennyi itthoni lehetőséggel, például nem tett feljelentést személyiségi jogainak megsértése miatt.
Azzal sem értett egyet, hogy az ügyvédnek először a szlovák alkotmánybírósághoz kellett volna fordulnia, mert abban az időben, amikor Kvasnica az emberjogi bírósághoz fordult, hasonló panaszra az itthoni jogrend szerint még nem volt mód. A felsoroltak és a lehallgatott telefonbeszélgetések egy részének átirata alapján az emberjogi bíróság kimondta: nem bizonyítható, hogy a lehallgatás csak a feltétlenül szükséges ideig tartott, hogy végig a törvény által meghatározott célt szolgálta, a bíróság ellenőrizte, és hogy a lehallgatások ideje alatt is garantálni tudták, hogy az ügyvéd klienseivel folytatott telefonbeszélgetései nem kerülnek nyilvánosságra. A lehallgatott telefonbeszélgetések közül több – például a korrupcióllenes hivatal akkori igazgatójával, Jozef Šátekkel folytatott beszélgetés átirata – az internetre is felkerült. A két érintett akkor azt nyilatkozta, hogy az átirat nem pontos, azok, akik nyilvánosságra hozták, szándékosan hozzáírtak. Az elmúlt években több szlovákiai politikus érvként hozta fel Kvasnica ellen a lehallgatott telefonbeszélgetések tisztázatlan ügyét, főleg akkor éledt fel újra a téma, amikor az ügyvéd elvállalta Malina Hedvig védelmét. Kvasnica a beszélgetések átiratának közzétételével kapcsolatban is panaszt emelt az emberjogi bíróságon, de ezt a testület nem fogadta el. Döntését azzal indokolta, hogy a panasztevő ez ügyben itthon, az alkotmánybíróságon kérhet elégtételt. Roman Kvasnica lapunknak azt mondta, nem fog az alkotmánybírósághoz fordulni, számára elegendő elégtétel a strasbourgi döntés. „Két éve peren kívüli megegyezést ajánlott a szlovák kormány, ebbe nem egyeztem bele, mert azt akartam, hogy elhangozzon: az állam nem avatkozhat be polgárai magánéletébe. Ez megtörtént, az emberjogi bíróság kimondta, hogy törvénytelenül hallgattak le. Örülök a döntésnek, és többé nem kívánok foglalkozni az üggyel –mondta az ügyvéd.