Immár magával ötven, mint a kéve
Az ember érik, nagyjából hiába
Múltat növeszt, ahová beleréve
Nagyon hideg nyirokba lóg a lába
Ha van rend, rendben, „mindent összevéve”
Rendben, hogy ősz, beért az évszakába
Szégyent, fakesztyűt immár félretéve
Rőt lomb alól kirí a semmi ága
Megírni nem szer
Parti Nagy Lajos: Mesterszonett
Immár magával ötven, mint a kéve
Az ember érik, nagyjából hiába
Múltat növeszt, ahová beleréve
Nagyon hideg nyirokba lóg a lába
Ha van rend, rendben, „mindent összevéve”
Rendben, hogy ősz, beért az évszakába
Szégyent, fakesztyűt immár félretéve
Rőt lomb alól kirí a semmi ága
Megírni nem szeret, viszont szöszölni
Jól elszöszöl a görgő nyelvi lommal
Mondjuk na szép, ez igazán na szép
De mert a forma kényszer, lomha földi
Szonettbe fogja, mint ez alkalommal
Hogy mégse hulljon hulltán szanaszép
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2012. 08.19.
A Könyvjelző szerzőgárdája:
2012. 08.19.
Szalonspicc
2012. 08.19.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.