Ősszel kerül terítékre a magasabb minimálbér

A munkaügyi miniszter a hétfői egyeztetést követően elmondta, ragaszkodik ahhoz, hogy a minimálbért az átlagbér 60 százalékára emeljék, hozzátette azonban, hogy még tárgyalhat a munkaadókkal és a szakszervezetekkel bizonyos változtatásokról. Tomáš szerint a kormánypártok eredetileg már a koalíciós tanács hétfői ülésén foglalkoztak volna a minimálbérrel kapcsolatos változásokról, a kormányfő elleni múlt heti merénylet miatt azonban ezt későbbre halasztották.

Nagyobb emelés

Mire számíthatunk, ha megvalósulnak a munkaügyi miniszter elképzelései? A jelenleg használt képlet alapján a minimálbér az átlagbér 57 százalékának felel meg, hacsak a szakszervezetek és a munkaadók nem állapodnak meg másként. Idén így a bruttó minimálbér 750 euró, ami jövőre várhatóan 816 euróra nő. Ha a képviselők elfogadják a módosítást, egy évvel később, 2026-tól azonban már az új képletet alkalmaznák, amely már az átlagbér 60 százalékában szabná meg a minimálbért. Az új szabályok alkalmazása után a minimálbér 2026-ra már elérhetné a 920 eurós szintet. Ha azonban nem sikerül elfogadni a módosításokat, a jelenlegi képlet alapján 2026-ban 874 euró lenne a minimálbér. Tomáš nem titkolt célja, hogy az új szabályoknak köszönhetően a mostani választási ciklus végére, 2027-re a minimálbér elérhetné a 969 eurót, megközelítve az ezer eurós álomhatárt.

Elégedetlen munkáltatók

A minimálbér összegéhez vannak kötve azonban a bérpótlékok is, vagyis például a hétvégi, éjszakai vagy az ünnepnapi munkavégzésért járó pótlékok. Ha tehát a minimálbér emelkedik, a pótlékok is emelkednek, ami nem tetszik a munkáltatók képviselőinek, akik azt javasolják, hogy a bérpótlékokat válasszák le a minimálbérről. 

„A munkaügyi tárca minimálbérrel kapcsolatos javaslatai a munkáltatóknak 110 millió eurós többletköltséget jelentenének. Az új szabályok jóval meghaladják a standard uniós szabályokat, ami látványos mértékben csökkentheti a szlovákiai cégek versenyképességét”

 – figyelmeztet Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) főtitkára. A munkáltatói szövetség szerint az új szabályozás a legtöbb gazdasági ágazatot, például a közlekedést, az építőipart vagy az egészségügyet is negatívan érintené, és arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormány nem hajlandó enyhíteni a munkáltatók helyzetén, vagyis nem kínál olyan kompenzációs intézkedéseket, mint például a cseh kormány. Az APZD főtitkára hangsúlyozta, hogy a minimálbérrel kapcsolatos törvénytervezet pusztán egy politikai döntés, miközben a munkáltatókkal folytatott szociális párbeszédet formálisan ugyan betartják, ám csak egy „politikai kampány” részeként.

A Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) az elnöke, Monika Uhlerová szerint a munkavállalók képviselői támogatják a minimálbérrel kapcsolatos törvénymódosítást. „Annak is örülünk, hogy az új szabályok is lehetővé teszik azt, hogy az első körben minden évben a munkáltatók és a munkaadók képviselői állapodhassanak meg a minimálbérről. Ez egy olyan prioritás, amelyhez az Európai Bizottság és az uniós szociális partnerek is ragaszkodnak” – mondta Uhlerová. (mi, TASR)