Orosz támadás az ukrán atomerőmű ellen: Zaporizzsja nem Csernobil 2

„A zaporizzsjai erőmű és a környezete nincs közvetlen veszélyben, így Szlovákia lakossága sincs veszélyben” – jelentette ki tegnap Marta Žiaková, az Országos Atomenergia-felügyelet (ÚJD) elnöke a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adataira hivatkozva. Ezzel együtt is azonban Európa egyik legnagyobb atomerőművéről van szó. Az ügynökség úgy tudja, hogy az oroszok elfoglalták az erőművet, de a berendezéseket továbbra is az ukrán személyzet kezeli. Ők most arra törekednek, hogy a lehető legbiztonságosabb állapotba hozzák a reaktorokat. A hat blokk közül az egyiket már a háború előtt leállították, négyet pedig most kapcsoltak ki, ezeket most is hűteni kell. Az egy darab továbbra is üzemelő reaktor pedig csak hatvan százalékos teljesítményen működik. Žiaková megerősítette, hogy a támadás következtében kialakult tűz egy oktatóközpontot érintett, amely messzebb van maguktól a reaktoroktól. „Nem sérült meg olyan berendezés, amely következtében sugárzás lépne ki a szabadba” – jelentette ki, és hozzátette, zaporizzsjai erőmű sokkal modernebb és biztonságosabb, mint a csernobili volt. Például nincs benne grafit, ami egy sérülés esetén meggyulladhatna. A reaktorok hűtése 72 óráig minden külső segítség nélkül biztosított, illetve az egy darab működő reaktor elég elektromos áramot termel a többi reaktor hűtésére. Žiaková arról beszélt, egy súlyos üzemzavar esetén a radioaktív szennyezés terjedése attól függene, hogy merre fújná azt a szél. Az ÚJD elnöke kiemelte, folyamatosan figyelik a radioaktivitás mértékét, nyomatékosan kijelentette, Szlovákiában nem emelkedett a sugárzás szintje. 

Žiaková arra emlékeztetett, hogy a katasztrófavédelmi szabályok szerint egy közvetlen nukleáris veszély esetén a légvédelmi szirénák két perces jelzésével figyelmeztetik a lakosságot, hogy keressen menedéket. Ekkor az óvóhelyekre, ablak nélküli pincékbe kell vonulni. Ha erre nincs lehetőség, akkor a nyílászárók szegélyeit le kell ragasztani. A veszély elmúltát a szirénák ugyancsak két perces, ingadozó hangú jelzésével adják a lakosság tudtára. A polgárokat ilyen esetben a rádióadók segítségével tájékoztatják arról, hogy milyen lépéseket tesz a katasztrófavédelem, amely végső esetben a lakosság evakuálását rendelheti el. 

Csernobil 2.0 

Lux Iván, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi munkatársa, nukleárisenergia-szakértő lapunknak elmondta, ha olyan komoly sérülés érné a az erőművet, hogy kinyílna az nukleáris láncreakciónak helyet adó zóna, akkor az rendkívül veszélyes lenne, attól függetlenül, hogy leállított vagy működő reaktorról van-e szó. „Nem attól szabadul ki radioaktivitás, hogy éppen működik az erőmű, hanem attól, hogy nagyon sok radioaktív anyag van benne” – mondta a szakértő. Hozzátette azonban, akkor kerülhetne a szabadba az aktív zóna tartalma, ha azt közvetlenül nehézfegyverekkel támadják meg. Arról is beszélt azonban, hogy ennek az oroszok szempontjából sem lenne semmi értelme. 

Lux szerint problémát jelenthet azonban az is, ha valamiért leáll a reaktorok hűtése, ez ugyanis két veszélyt hordoz magában. Az egyik, hogy tönkremegy a hűtőrendszer és radioaktív víz kerül ki a környezetbe. „Ha hűtés nélkül marad a zóna, akkor pedig olyan probléma léphet fel, mint Fukusimában volt, leolvadhat a reaktor” – mondta azzal, hogy a blokkokban vannak póthűtő rendszerek, amelyek ezt hivatottak megakadályozni. Arról, hogy mi várna Szlovákia és Magyarország lakosságára, ha felnyílna, vagy leolvadna a zaporizzsjai erőmű reaktora, Lux elmondta, ugyanaz, mint ami a csernobili atomkatasztrófa idején történt. Akkor a régiónkat csak mérsékelten érintette a baleset következménye. „Nagyon kicsi az esélye, hogy olyan messziről komoly hatás érjen el minket” – tette hozzá azzal, hogy a zaporizzsjai erőmű még messzebb is van, mint a csernobili. Lux hangsúlyozta, nincs szükség semmilyen lépésre, például jódtabletta osztására, amelyre nukleáris baleset esetén kerülhetne sor. 

Véletlen találat? 

Ahogy arról beszámoltunk, csütörtökről péntekre virradó éjjel az Ukrajnába betörő orosz haderő lőni kezdte a zaporizzsjai erőművet, ahol tűz ütött ki. Feledy Botond, biztonságpolitikai szakértő, lapunk kommentátora a támadással kapcsolatban rámutatott, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint nem a reaktort vagy a közvetlenül hozzá kapcsolódó épületeket, berendezéseket érte találat. Szerinte nem valószínű, hogy szánt szándékkal lőttek a kérdéses oktatóközpontra. „De az is tény, hogy az oroszok nem bánnák, ha pár ukrán atomerőmű leállna” – mutatott rá azzal, hogy az ilyen leállás áramkimaradást okoz, ami pedig a pszichológiai hadviselés részét képezheti. 

Ahogy arról győri Új Szó beszámolt, Ausztriában nagy mennyiségben vásárolják fel az emberek a kálium-jodid tablettákat. Az osztrák Gyógyszerész Kamara ezzel kapcsolatos közleményében azt hangsúlyozza, a tablettákat csak orvosi javaslatra lehet használni, és csak akkor szabadna lenyelni, ha erre a szakemberek kifejezetten kérik az illetőt. Žiaková és Lux is arra figyelmeztetett, szükségtelen, hogy az emberek jódtablettákat szerezzenek be.