Öngól lehet Strasbourgba vinni Tamás Ilona ügyét

A beadvány legfőbb jogi érve: azzal, hogy nem döntött az Alkotmánybíróság, Szlovákia megszegte azt az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt szabályt, amely szerint bármilyen jog megvonása esetén jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani az ügyfélnek. A beadványt Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke készítette el.

Rossz indokkal csengetnek

Fiala-Butora János, a Kerekasztal szakértője szerint az indoklás problematikus, Tamás Ilona ugyanis nem volt „ügyfél” az AB előtti eljárásban. „Azt 30 parlamenti képviselő indította, az »ügyfelek« ők voltak. Tudtommal a néni semmilyen módon nem lépett be ebbe az eljárásba, úgyhogy jogilag semmi köze hozzá – nyilván érdekelt az eredményében, de ez más kérdés. Úgyhogy ő ezzel semmiképp sem tud Strasbourghoz fordulni, csak akkor, ha ő külön indít eljárást, amiben az AB nem dönt vagy rosszul dönt” – fejtette ki a szakértő, aki emberi jogokra szakosodott jogászként több ügyben sikerrel járt el nemzetközi fórumok előtt.

Fiala-Butora János szerint az sem igaz, hogy „minden jog elvonása esetén jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani” – ez a lehetőség csak és kifejezetten az emberi jogi egyezmény által védett emberi jogokra vonatkozik. „Ami tág kategória, de az állampolgárság, mint tudjuk, és mint Fehér Istvánék ügyéből bebizonyosodott, nem az egyezmény által védett emberi jog” – tette hozzá a jogász, aki szerint akkor járhatnának sikerrel, ha egy az állampolgárság elvétele miatt más jogsérelem érné az alperest (egészségügyi ellátás, nyugdíj, tartózkodási jog), s ebben az ügyben nem döntene a hazai bíróság az AB-ra hivatkozva.

A 103 éves rimaszombati hölgy ügyében szintén eljáró Gál Gábor hidas képviselő szerint lényeges változás az is, hogy év elején egy belügyminiszteri rendelet következtében visszaszerezhető az állampolgárság – igaz, nem mindenki számára. Csak azok kapják vissza, akiknek állandó lakhelyük van az adott országban.

Kaliňák nem oszt, nem szoroz

Fiala-Butora János szerint ebben az ügyben nem tudnak hivatkozni Robert Kaliňák rendeletére, mert Tamás Ilona jogsérelmének semmi köze ehhez. „Ahhoz először kérelmeznie kellene újra a szlovák állampolgárságot, a belügyi szerveknek el kellene utasítaniuk őt a rendelet alapján, és ezt bíróság előtt meg kellene támadnia. Így jönne képbe a rendelet” – tette hozzá a szakértő.

Az ügyben a beadvány beterjesztői soron kívüli elbírálást kértek a néni korára hivatkozva. Ha ennek eleget tesz a bíróság, hónapok vagy akár hetek múlva is dönthet. „Egyébként 4–5 évig tartana érdemi vizsgálat esetén, és legalább két év érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetében” – tette hozzá Fiala-Butora János. Abban az esetben, ha az eljárás közben a panaszos elhalálozik, egy közeli rokona (például az unokája) folytathatja a nevében az eljárást. „Nem biztos, hogy ezt automatikusan megengedné a bíróság, de valószínű, ha sikerre esélyesnek gondolnák az ügyet” – fejtette ki Harvard Egyetem doktorandusza.

Visszafelé sülhet el

„A szlovák ellentörvény nacionalista logikájú jogkorlátozó intézkedés, ami ellen igenis helyes fellépni. A problémám az, hogy Lomniciék ezt olyan módon teszik, aminek garantált kudarc a vége – ezt pedig károsnak tartom” – véli Fiala-Butora János. Szerinte ugyanis ezzel nem oldják meg a problémát, sőt, éppen a szlovák kormánynak szolgáltatnak ellenérveket, ha a strasbourgi bíróság kijelenti, hogy nem korlátoz emberi jogokat a szlovák ellentörvény.

„Másrészt pedig rombolják az emberek jogtudatát és a nemzetközi szervezetekbe vetett bizalmát, azt a látszatot keltve, mintha magyarellenes összeesküvés vagy politikai alku miatt nem lehetett volna sikeres a beadványuk, egybemosva politikai – Európai Parlament – és jogi – strasbourgi bíróság – szerveket” – tette hozzá a jogász.