Ombudsman: nyelvtörvényt módosítatna

Jana Dubovcová emberi jogi biztos évente készít jelentést az emberi jogok helyzetéről és az ombudsmani hivatal tevékenységéről. A 2015-ös évvel foglalkozó jelentést a parlament ma kezdődő negyedik ülésének programjára sorolták be. 

Feszült viszony 

Az ombudsman és a második Fico kormány viszonya feszült volt, a szepsi razzia kapcsán például nem hallgatták meg Jana Dubovcovát a kormányülésen, eddigi jelentéseit pedig tulajdonképpen ignorálták, ajánlásait általában száz százalékban figyelmen kívül hagyta a kormány és a parlament. Tavaly 15 ajánlást fogalmazott meg a kormány felé az ombudsmani jelentés, ezek oktatási, szociális, közigazgatási jellegűek voltak, illetve konkrétan az ombudsmani hivatal megerősítésére, a regionális irodák létrehozására irányultak; ezekből az ajánlásokból azóta egyetlen egyet sem valósítottak meg (csupán egy pontnál, a közigazgatási hivatalok akadálymentes megközelítésének bevezetésénél állapítja meg az ombudsman, hogy egyes hivatalok igyekeztek megfelelni ennek az ajánlásnak). 
A kormányalakítás után Jana Dubovcová csalódottságának adott hangot. „Ha már kompromisszumok köttettek az új kormány megalakításakor, azt gondoltam, valaki meggyőző módon kézbe veszi az emberi jogok témáját” – mondta március végén az ombudsman az aktuality.sk portálnak, hozzátéve, nem vár sok pozitív előrelépést az új kormánytól emberi jogi téren. 

Változtatna a Híd 

Változtatni kell a kormány és az ombudsman viszonyán Bugár Béla szerint. A Híd elnöke lapunknak elmondta, javasolni fogja a koalíción belül, hogy javítsanak az eddigi feszült viszonyon. „A jelentést tudomásul kell venni, és nem tartanám jónak, ha a kormánykoalíciós képviselők közül valaki folytatni szeretné azt a stílust, amit eddig az ombudsmannal szemben képviseltek”–mondta az Új Szónak Bugár. Az előző választási időszakban a Híd élesen bírálta a Smer hozzáállását az ombudsman tevékenységéhez. 

Alkotmányt szegtek 

Az ombudsman 2015-ös jelentése ezúttal is részletesen foglalkozik az egyes emberi jogi területekkel, egyrészt a beérkezett beadványok, másrészt az ombudsmani hivatal által végzett felmérések alapján. Az egyik legnagyobb visszhangot kapott ügy, amellyel 2015-ben az ombudsman foglalkozott, a Denník N napilap ügye volt. A kormányhivatal és több minisztérium nem volt hajlandó tájékoztatni a Denník N újságíróit, mivel a lap kritikusan viszonyult a kormány tevékenységéhez. Maga Robert Fico kormányfő sem válaszolt a lap riportereinek kérdéseire a sajtótájékoztatókon, előfordult, hogy más újságírót kért fel, tegye fel ugyanazt a kérdést, és úgy megválaszolja. Az ombudsman megállapította, hogy a kormányhivatal és több minisztérium ezzel a hozzáállásával megszegte az alkotmányt. A jelentés szerint a jogsértés megállapítása után egyes érintett szervek változtattak a hozzáállásukon. 

A nyelvtörvény is téma 

A jelentés kitér a kisebbségi jogok helyzetére is – az alkotmányban biztosított kisebbségi jogok megsértése kapcsán 2015-ben egyetlen panasz sem érkezett az ombudsmani hivatalhoz. Ennek ellenére a jelentéshez csatolt tizenegy ajánlás egyike a kisebbségi jogok területére vonatkozik. Az ombudsman azt kéri, a kisebbségek hivatali érintkezésben való nyelvhasználati jogának betartása céljából hangolják össze a kisebbségi nyelvhasználati törvény vonatkozó rendelkezéseit, hogy bármilyen kisebbségi nyelven kiadhatóak legyenek az anyakönyvi kivonatok. A 2011-ben módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi az anyakönyvi kivonatok kiadását kisebbségi nyelven, ám a gyakorlatban az anyakönyvi hivatalok és a belügyminisztérium akadályozták az elmúlt időszakban a törvény megfelelő végrehajtását. 

Megkérdeztük Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost, hogy értékeli az ombudsman ajánlását. „Üdvözlöm az ombudsman javaslatát, hiszen egy valós problémára mutat rá – közölte Bukovszky. – A kialakult helyzet orvoslása mindenképpen szükséges, hogy a teljes értékű kétnyelvű anyakönyvi dokumentumokat a kérvényezők kézhez kaphassák. Kompetenciáim függvényében a közeljövőben keresni fogom a probléma megoldásának a lehetőségét.” A kormánybiztosi hivatalnál folyamatban van egy munkaterv kidolgozása, tette hozzá Bukovszky, amelynek része a kisebbségi nyelvtörvény alkalmazásának elősegítése, az ebben lefektetett célokat a kormányhivatal vezetése elé tervezik terjeszteni. 

A kormányprogram két helyen foglalkozik konkrétan a kisebbségi nyelvhasználattal: a vasútállomásokon kihelyezendő kisebbségi nyelvű táblák esetében, illetve egy általános pontban, ahol a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a gyakorlat összehangolását ígéri.