Oltásellenes kormánybiztos, bukott miniszter, tömeges felmondás – öt botrány, amely átformálta a hazai egészségügyet

Az előző évekhez képest a 2024-es esztendő viszonylag eseménymentesen indult a hazai egészségügyben. Zuzana Dolinkovának (Hlas), a 2023 októberében kinevezett egészségügyi miniszternek nem kellett attól tartania, hogy a kórházakban nem lesz elég betegágy a koronavírussal fertőzött páciensek ellátására, illetve amiatt sem kellett aggódnia, hogy az orosz–ukrán háború okozta energiaár-növekedés megnégyszerezi az orvosi rendelők kiadásait, melynek eredményeként a szakszervezetek az utolsó pillanatig sem tudnak megegyezni a biztosítókkal az új szerződésekről.

Az újdonsült tárcavezető ambíciózus tervekkel vágott neki az idei évnek: folytatni akarta az előző kormány által megkezdett reformokat (például a nagyszabású kórházreformot), és további rendszerszintű változásokat is ígért, amelyek megakadályozhatják a szlovák egészségügy évtizedek óta tartó fokozatos leépülését. A szőnyeg alá söpört problémák, a koalíció belső válsága és a szakszervezeti ellenállás azonban más irányba terelte a miniszter elképzeléseit.

1. Oltásellenes kormánybiztos

Dolinková munkáját kezdettől nehezítette, hogy olyan politikai szereplők is fontos pozíciókhoz juthattak az egészségügyben, akikkel a miniszter saját bevallása szerint nem tudott együtt dolgozni. Itt főként Peter Kotlárra, a koronavírus-járvány kezelésének felülvizsgálatáért felelős kormánybiztosra kell gondolni, aki az SNS jelöltjeként foglalhatta el a hivatalát. Az SNS és a Dolinkovát jelölő Hlas között már a kormányalakítás óta feszült volt a viszony, Andrej Danko pártelnök például többször is nyíltan bírálta az egészségügyi minisztert.

A helyzetet csak tetézték Kotlár kijelentései, melyekben bioterrorizmusnak nevezte a járványt, a mRNS-alapú vakcinák betiltását javasolta, de a legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy Szlovákia nevében elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új járványügyi megállapodásától. A szakmai közeg egyhangúan szólalt fel Kotlár akciói ellen, amelyet az ország szempontjából kifejezetten veszélyesnek tartottak. Robert Fico (Smer) miniszterelnök azonban kiállt a kormánybiztos mellett, legutóbb pedig már a jogköreinek kibővítéséről beszélt.

2. Bezáró készültségek

A szlovák egészségügy egyik legégetőbb problémájának a munkaerőhiányt tartják. Ennek konkrét megnyilvánulását láthattuk májusban, amikor Dolinková bejelentette, kénytelenek lesznek átalakítani a gyermekorvosi rendelők hálózatát, ami a gyakorlatban 15 orvosi készültség bezárását jelentette.

A tárcavezető elismerte, Szlovákiában nincs annyi gyermekorvos, hogy a hálózatot a jelenlegi formájában üzemeltetni lehessen.

Emellett júliustól a készültségek nyitvatartását is csökkenteni kellett, mégpedig 22 óráról 20 órára, mert a gyermekorvosok így is túlterheltségre panaszkodtak.

A probléma egyébként nem Dolinková idején kezdődött, már elődje, Michal Palkovič is dolgozott a helyzet megoldásán.

3. Összeomló osztály

A nyári időszakban, amikor a parlamenti képviselők a szabadságukat töltötték, a hazai közvélemény a trencséni kórház kardiológiai osztályával foglalkozott. Az ellenzék ugyanis azt állította, Dolinková személyi cseréi miatt több orvos is felmondott, ami a teljes osztály összeomlását eredményezheti. Az egészségügyi miniszter új kórházigazgatót nevezett ki a trencséni intézmény élére, aki rövidesen le is cserélte a kardiológiai osztály vezetőjét. A főorvos távozásával pedig több munkatárs is felmondott.

Az egészségügyi miniszter azonban folyamatosan hangsúlyozta, nincs szó semmilyen összeomlásról, a távozó orvosokat újakkal helyettesítik majd, és az osztály működhet tovább.

4. Dolinková lemondása

Ekkorra azonban politikai értelemben már elfogyott a levegő Dolinková körül. Az ellenzék folyamatos bírálataihoz Andrej Danko is csatlakozott, de a végső lökést maga a kormányfő adta meg, aki szintén utalt arra, hogy a tárcavezető megérett a cserére. Dolinková nem is várt sokáig, október 4-én, alig egy évvel a kinevezése után benyújtotta a lemondását. Helyére párttársát, Kamil Šaškót nevezték ki.

A Hlas képviselői kiálltak a távozó miniszter mellett, Tomáš Drucker oktatási miniszter pedig egyenesen arról beszélt, ha Dolinková vállalta a politikai felelősséget, hasonlóan kellene eljárnia Peter Kotlárnak is. Ez tovább szította a feszültséget a Hlas és az SNS között.

5. Az orvosok tömeges felmondása

2024 legnagyobb egészségügyi botránya azonban kétségkívül a kórházban dolgozó orvosok tömeges felmondása volt, amelyet októberben jelentett be a Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ). A probléma nem ősszel kezdődött: Peter Visolajský, az LOZ vezetője saját elmondása szerint már hónapokkal korábban jelezte az egészségügyi minisztériumnak, hogy a szervezet drasztikus lépésekre szánja el magát, ha nem kezdenek el dolgozni az egészségügy rendszerszintű problémáin. 2022-ben Visolajskýék szintén tömeges felmondással fenyegették Eduard Heger kabinetjét, így sikerült kiharcolniuk egy memorandumot, amelyben a kormány elkötelezte magát, hogy teljesíti a szakszervezet követeléseit.

Az LOZ vezetője szerint a Fico-kabinet nem törődött a memorandummal, Šaško viszont azt állította, az orvosok csak azért mondanak fel, mert a konszolidációs csomag miatt a tervezettnél alacsonyabb béremelést kapnak.

Az orvosok felmondási ideje decemberben járt volna le, és a kormány még egy olyan törvényt is elfogadott, amellyel munkába kényszeríthették volna a távozó szakembereket.

A gyakorlatban viszont erre nem került sor, mert december 20-án végül mégis megállapodtak a felek, azzal, hogy a parlament február végéig kapott időt az orvosok által követelt törvénymódosítások elfogadására. Ha ez nem történik meg, március 1-től életbe lépnek a felmondások.