Öllős László politológust a referendumról, a szavazási kedvről, a kampánycsendről

Az EU-népszavazás érvényes, de az urnákhoz a polgároknak csak alig több mint ötven százaléka járult. Mivel magyarázható ez a viszonylag alacsony részvétel?

Egyrészt a negatív hagyománynyal, hiszen eddig az összes referendum érvénytelen volt. Másrészt az elmúlt időszakban találkozott Szlovákia lakossága azokkal a vitákkal, melyek az EU-ban folytak. Harmadrészt a referendum előtti kampányt nem előzte meg hosszú, masszív felvilágosítás. Az emberek nagyon keveset tudnak az EU-ról. A részvételt a szürkére sikeredett kampány is befolyásolta.

Dél-Szlovákiában többen járultak az urnákhoz, mint északon, ám most a magyarok sem jeleskedtek. Vajon most miért volt kisebb a szavazási kedvük?

Pozitívum, hogy néhány százalékkal ugyan, de mégis csak jobb volt az eredmény délen, mint északon. A magyarok közül azért is járultak többen az urnákhoz, mert több lehetőséget és nagyobb biztonságot látnak maguk számára az unión belül, ezenkívül végignézték a magyarországi kampányt, úgyhogy onnan is értesültek a referendumról. Harmadszor pedig: nem egyedi eset, hogy súlyos alkotmányos kérdésekben a magyarok pozitív viszonyulása mindig meghaladta az országos átlagot. Annak, hogy a magyarok sem vettek részt kiugróan magasabb arányban, mint az országos átlag, ugyanolyan okai vannak, mint az országos részvételnek. Ezenkívül Dél-Szlovákiában a szavazókedvet a várható uniós mezőgazdasági csomag is befolyásolhatta.

Idáig az összes referendum érvénytelen vagy meghiúsított volt. Juraj Hrabko elemző szerint a mostanit manipulálták. Önnek erről mi a véleménye?

Egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy nem történt csalás. Szavazatokat nyilvánvalóan nem változtattak meg. Kifogásolható viszont, hogy a parlamenti pártok egyetértésben eldöntötték, hogy a kampánycsendet meg lehet sérteni olyan értelemben, hogy szavazásra lehet buzdítani. Ha ezt nagyon szűken értelmezzük, akkor valóban a népszavazási törvény megsértéséről van szó. Ugyanakkor e mögött alkotmányos egyetértés áll, hiszen az összes parlamenti párt beleegyezett. Ezért erkölcsi értelemben nem beszélhetünk szabálysértésről.

Csakhogy az alkotmánybíróság nem erkölcsi szempontból, hanem a törvényességet vizsgálva szokott dönteni.

Jogpozitivista értelemben, azaz ha csak a törvény szövegét tekintjük jogi ténynek, nem tartották meg a jogszabályt. Ha azonban a jog erkölcsi alapjainak a vizsgálata szempontjából közelítünk a kérdéshez, már nem történt törvénysértés. Az egész azon múlik, az alkotmánybíróság melyik jogfelfogás felé billen, ha egyáltalán foglalkoznak majd ezzel a kérdéssel. (sza)