<p>Nem tudom, kik állnak a Váhostavnak hitelező ciprusi offshore cégek mögött – ismételgette heteken keresztül Marián Moravčík, a Váhostav vezérigazgatója. </p>
Offshore lovag a cégvezető
Pozsony |
A Fair-Play Szövetség szerint Moravčík hazudott: nemhogy ismerte, egyenesen irányította az egyik ciprusi céget. Jelenleg a Lomark nevű vállalat a csődvédelmi eljárás alatt álló Váhostav egyik legnagyobb hitelezője, ennek a cégnek az ügyvezetője volt korábban Moravčík, és nem zárható ki, hogy még mindig az. A Váhostav csődvédelmi eljárását ma kellene jóváhagyniuk a hitelezőknek. Sebtében megalkotott mentőprogram: a Smer kormányon nem először nyúl ehhez a megoldáshoz. A Váhostav beszállítóit védő, most módosított törvényeknek is több gyenge pontja van, ezek egy része évek múltán üthet vissza. A kormány gyorsított eljárásban tárgyalta a javaslatot, amivel ismét megszegte a törvény-előkészítés szabályait: egy vállalat fenyegető csődje miatt nem lehet gyorsított eljárásba utalni módosításokat. Nem először fordul elő ilyen eset, az elmúlt egy-másfél évtizedben gyorsított eljárásban elfogadott törvények nagy része nem menne át ezen a próbán. A gyorsított eljárásra hivatkozva nem kérték ki az Európai Központ Bank (ECB) véleményét sem, amit utólag a kormány szemére vethet Brüsszel. A kormányoknak ugyanis ki kell kérniük az ECB véleményét, mielőtt megváltoztatják a „bankmentő alapban” lévő pénzek felhasználásának célját. A legtöbb kritika éppen amiatt érte a kormányt, hogy egy teljesen más célra félretett pénzhez nyúl hozzá. Ráadásul a bankmentő alap a törvény értelmében közpénznek számít – még ha ezt a Smer tagadta is –, a mostani mentőakció miatt pedig a pénzintézetek még tovább fogják fizetni – a mindannyiunk által térített banki illetékekből. Ráadásul azzal, hogy az alapból vállalkozásokat segítenek ki, precedenst is teremtettek, a későbbiekben is hozzányúlhat a kormány – most már törvénye is lesz rá. Brüsszel nem csak a véleményezés elmaradása miatt kritizálhatja Pozsonyt. Szakértők szerint a Váhostav megmentése tiltott segélyezésnek is minősülhet: az unió ugyanis tiltja, hogy az állam magánvállalatokat segítsen közpénzekből. Emiatt lehet, hogy kötelezettségszegési eljárás is indulhat Szlovákiával szemben. Mivel a beszállítók kinnlevőségeit az állami fejlesztési bank (SZRB) fogja megvalósítani, a folyamat nem lesz transzparens. A banktitokra hivatkozva a Juraj Širokýhoz köthető ciprusi offshore cégek (melyek formálisan hitelt adtak a Váhostavnak) is pénzhez juthatnak – közpénzből.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.