OECD: túl alacsony a tanárok bére

Egyre nagyobb súlya van az olyan nemzetközi összeha- sonlítást tartalmazó jelenté- seknek, mint amilyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) publikált a héten tagországai oktatásáról. Az adatgazdag, 462 oldalas OECD-jelen-tésből megtudhatják a politikai döntéshozók és az irányelvek kidolgozói, hogy milyen előnyök és hátrányok jellemzik saját oktatásügyüket.

Pozsony. Kirajzolódik, mely területen történt előrelépés, és mely területet szükséges megerősíteni. A jelentés további előnye, hogy miközben a mutatók összehasonlíthatók, az országspecifikus, történelmi, kulturális stb. különbségek és értékek megmaradnak. Ha a GDP-arányos oktatási ráfordítást vesszük alapul, Szlovákia nem sokkal marad el az EU-23-átlagtól, a bruttó hazai termék 4,45%-át költi az oktatásra, az OECD-átlag 5%.

Az OECD-ben és társországaiban a 18–24 évesek 53%-a tanul, közülük 17% dolgozik is, viszont az arány országonként nagy szórást mutat: míg Szlovákiában és Magyarországon kevesebb mint 3 százalék dolgozik, addig Hollandiában és Izlandon a diákok több mint egyharmada keres pénzt.

Az érettségizettek vagy egyetemet, főiskolát végzettek munkaerőpiaci kilátásai sokkal jobbak Szlovákiában, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeknek, a foglalkoztatottsági rátájuk 25 százalékponttal magasabb.

A bölcsődékre és óvodákra kevesebb pénzt költ a szlovák kormány, a ráfordítás nem éri el a GDP 0,6 százalékát, ami elmarad az OECD-átlagtól, összehasonlításul, Magyarország a bruttó hazai termék több mint 0,8 %-át költi ugyanerre.

A szlovákiai tanárfizetések messze elmaradnak az EU-22-átlagtól: az összevetésben az alapiskolában tanítók bére a legalacsonyabb. Ugyancsak a sereghajtók közé tartozik az ország, ha a többi diplomás béréhez hasonlítjuk a szlovákiai tanárokét, amely csupán 48%-a egy nem tanár, diplomás fizetésének. (ssz)