Nyolcszáz bürokrata, illegális migráció, Brüsszel – elfogadták a 2024-es uniós jelentést

Az ötven oldalas éves beszámoló gyakorlatilag az év során zajló összes fontosabb történésre kitér és bár csak tömören említi meg a legfontosabb fejleményeket, így is tanulságos: Szlovákia az Európai Unió szerves része, az országot érintő legfontosabb események pedig számtalan ponton összefonódnak a közösséggel. Hogy személyes szinten mennyire, az a zárófejezetből látszik: tavaly 806 szlovák állampolgár dolgozott az EU különféle intézményeiben, további harminc ideiglenesen kiküldött szakértő mellett. Ez egyébként még mindig kisebb arány, mint ami az országnak járna, a kvótarendszer alapján nagyjából minden ötvenedik brüsszeli pozíciót kellene szlovák állampolgárokkal feltölteni.

Bevonódás, kapcsolódás

A jelentés leszögezi, hogy Szlovákiában tavaly rekordot döntött a európai parlamenti választási részvétel – ami még mindig csak 34,48 százalékos részvételi mutatót jelent. A Fico-kormány voltaképpen jól járt az európai bizottsági helyek elosztásával is, hiszen Maroš Šefčovič révén egy fontos portfólióhoz jutott az ország: a tapasztalt diplomata, aki tíz éve még a Smer államfőjelöltje volt, a kereskedelemért és a gazdasági biztonságért felelős biztosi tisztséget vette át.

Egy hasonló jelentésből az is kiderül, hogy pontosan melyek az új bizottság prioritásai, amelyekkel Szlovákia is egyetért. Feltűnik a pontok között az európai védelmi politikára helyezett nagyobb hangsúly, az Európai Unió versenyképességének javítása, a migrációval kapcsolatos hatékony megoldások megtalálása, a mezőgazdasági támogatások, valamint a megfelelő egyensúly kialakítása a zöld témák és az ipari versenyképesség között. 

Szlovákia hangsúlyozza, hogy fellépett az Ukrajnából 2022 óta vámmentesen érkező árutermékek hazai piacon való értékesítése ellen, miközben a problémát az EU gazdaságpolitikája okozta. Más kritika is elhangzik: az Unió 2024-ben elfogadott migrációs paktuma hosszú távon fenntarthatatlan, az oroszokkal szembeni szankcióknak pedig a kormány szerint abból kell kiindulnia, hogy azok jobban érintsék Moszkvát, mint az uniós tagállamok gazdaságát. 

Nem tetszik a kormánynak a tavaly júliusban megjelentetett, Szlovákiát érintő jogállamisági jelentés sem – ezt a jelentésben kimondottan politikai, nem jogi dokumentumként jellemzik, ami tartalmi pontatlanságokat tartalmaz és a kormánynak sem biztosít elég teret a kifogásai és megjegyzései ismertetésére.

Zöldek és ukrán villany

A jelentés részletesen foglalkozik az uniós zöld átállással, Szlovákia az összegzés ürügyén leszögezi, hogy az atomerőművek üzemeltetésével látja biztosítottnak az energiatermelés kizöldítését. A másik slágertéma a digitalizáció: a szolgáltatások és a bürokrácia elektronikussá tétele az EU és Szlovákia szempontjából ugyanannyira fontos.

Európa a világban betöltött pozíciójának megerősítésével kapcsolatban a dokumentum rámutat, hogy tavaly nyáron megkezdődtek az ukrán uniós belépésről szóló tárgyalások – amit Szlovákia üdvözölt és kívánatosnak tart. A tárgyalások fejleményeivel kapcsolatban az antikorrupciós és jogvédő intézkedések fontosságát hangsúlyozza.

Ezen a ponton egy kimondottan mulatságosnak ható elem is feltűnik az alapjában véve száraz jelentésben: Szlovákia hangsúlyozza, hogy Ukrajnának tekintettel kell lennie a nemzetiségi kisebbségek jogainak betartására.

A háború kapcsán az összegzés a békés megoldások fontosságára hívja fel a figyelmet, valamint összegzi a folyamatban levő szlovák-ukrán projekteket: a Nagykapos és Munkács közti villamosenergiahálózat kiépítését, Kijev és Pozsony közvetlen vasúti összekötését, valamint az úthálózat megerősítését. Szlovákia az Unió balkáni bővítése mellett is síkra szállt.

Oroszok? Hol?

A dokumentumban egyenként előkerülnek az EU-n kívüli államok is is. Kína az Európai Unió jelentős üzleti partnere és Szlovákia nem ért egyet az elektromos autókra kivetett uniós vámokkal, az Egyesült Államokat pedig a legjelentősebb külföldi üzleti partnernek tartja. 

Érdekesség, hogy bár a dokumentum részletesen elemzi a külkapcsolatokat, Oroszország – ahová Robert Fico decemberben személyesen is ellátogatott – semmilyen kontextusban nem kerül elő a jelentésben, mintha nem is létezne.

A migráció „az európai életmód támogatásának” jelszava alatt külön fejezetet kapott, Szlovákia a témában releváns uniós döntések zöménél tartózkodott, vagy nem értett azokkal egyet. A dokumentum is hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a határokon kívül szeretné felvenni a küzdelmet a jelenséggel, viszont szintén szerepel benne, hogy az illegális bevándorlás mértéke tavaly 2023-hoz képest radikálisan csökkent – ezért is szűntek meg a környező országok határellenőrzései. A dokumentum szerint 160 ezer ukrán állampolgár menekült Szlovákiába a tavalyi évvel bezárólag, 245-en pedig menedékjogért folyamodtak.

Az Európai Bizottság összesen 67 szabálysértési eljárást jegyzett Szlovákia ellen, két esetben pedig vádemelés is történt. Az aktív eljárások száma egy év alatt nyolccal nőtt, Szlovákia ezzel az uniós élmezőnyben tartózkodik – mutat rá a dokumentum.