Nyolc momentum a szlovák-magyar kapcsolatokról

1. 1992 – Beindul a bősi vízerőmű

Egy 1977-es államközi szerződés értelmében Magyarország és Csehszlovákia közösen vállalták fel a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését és üzemeltetését. A magyar fél a nyolcvanas években környezetvédelmi okokból és az egyre erősebb civil ellenállás miatt visszalépett a beruházástól, miközben a csehszlovák fél – és jogutódként Szlovákia – annak folytatása mellett döntött. A bősi vízerőmű beüzemelése a Duna elterelésével és a Csallóköz hidrobiológiai egyensúlyának megváltozásával járt. A két ország pereskedésig fajuló vitájában a hágai Nemzetközi Bíróság hozott ítéletet, Magyarországot a szerződés felbontásáért, Szlovákiát az erőmű jogtalan üzembe helyezéséért marasztalta el.

2. 1992 – A pozsonyi szurkolóverés

A Slovan Bratislava – Ferencváros BEK-mérkőzés előtti a magyar csapat vezetősége a huligánjainak viselkedése miatt aggódott, de a szlovák rendőrség egyértelműen példát akart statuálni. A kommandósok a mérkőzés előtt is lecsaptak a szlovák fővárosban mulató szurkolókra, de a meccs második félidejében megrohamozták a vendégszektort és módszeresen végigverték az Fradi szimpatizánsait, koholt állításokra hivatkozva az ittas szurkolókról. A mérkőzés következményeivel a szlovák parlament külügyi bizottsága és a magyar törvényhozás is foglalkozott. A Ferencváros eredménytelenül megóvta az elveszített mérkőzést, az incidens előrejelezte a nacionalista Mečiar-kormány a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott módszereit is.

3. 2001 – A Mária Valéria híd átadása

A kilencvenes évek elején mélyponton levő szlovák-magyar kapcsolatok a  Mečiar-kormány bukásával és az egységes magyar párt, az MKP kormányra kerülésével lassan javulni kezdtek. A második világháború óta romokban heverő, Párkányt és Esztergomot összekötő Mária Valéria híd újjáépítése 2000-ben kezdődött és egy évig tartott. A hídat Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Günter Verheugen uniós bővítési biztos társaságában adta át. A híd – hasonlóan a többi kisebb, később átadott határátkelőhöz – megtöbbszörözte a két település közti forgalmat és könnyebbé tette az ingázást, javította a gazdasági és turisztikai feltételeket. Mára negyven közúti határátkelő üzemel a két ország között.

4. 2006 – Malina Hedvig meghurcolása

A 2006-ban hatalomra kerülő Fico-koalíció (Smer-HZDS-SNS) idején ismét megromlottak a szlovák-magyar kapcsolatok. A két ország viszonyát közvetlenül is befolyásolta a 2008-as dunaszerdahelyi szurkolóverés, valamint az, ahogy a hatóságok Malina Hedvig nyitrai egyetemista 2006-os, valószínűleg nemzetiségi indíttatású megtámadását kezelték. A rendőrség leállíttta az incidens vizsgálatát, Robert Kaliňák belügyminiszter pedig személyesen vádolta meg hazugsággal az egyetemista lányt, egy évvel később hamis tanúzás vádjával indult ellene eljárás. A Malina Hedvig-ügy vizsgálatát csak a magyar hatóságok zárták le 2016-ban, miután a pár Győrbe költözött. Robert Fico azóta sem kért bocsánatot az eset miatt, ellentétben Iveta Radičová kormányával és Zuzana Čaputová államfővel.

5. 2009 – Sólyom László kitiltása

Sólyom László magyar államfő augusztusban érkezett volna Komáromba a Szent István-szobor felavatására, a szlovák hatóságok azonban biztonsági kockázatokra és a szélsőséges csoportok vélt zavargására hivatkozva megtagadták a tisztviselő belépését. Pozsony kifogásolta azt is, hogy a szobor átadását szervező polgári társulás nem hívott meg szlovák politikusokat az eseményre, a látogatásra pedig Csehszlovákia megszállásának évfordulóján (ami egybeesik a magyar államiság ünnepével) került sor. Sólyom a komáromi Erzsébet hídig jutott, majd a kamerák kereszttüzében visszafordult. Az Európai Unió nem állapított meg uniós jogsértést az incidens kapcsán.

6. 2010 – A kettős állampolgársági törvény ellehetetlenítése

A Fico-kormány utolsó heteiben került sor a magyarországi állampolgársági törvény átalakítására, melynek értelmében a korábbinál könnyebb módon juthattak  papírokhoz a határon túli magyarok. A Fico-kormány értelmezésében a lépés sértette Szlovákia érdekeit, a szlovák parlament rendkívüli ülésen nehezítette meg a kettős állampolgárság felvételére vonatkozó szabályokat és a magyar állampolgárságot szerzőknek kilátásba helyezte a szlovák állampolgárság elveszítését. A következő időszakban több magánszemély és közszereplő (Tamás Ilona, Fehér István, Gubík László) is elveszítette a szlovák papírjait és a hazai valamint nemzetközi fórumokon eredménytelenül hivatkoztak a lépés jogellenességére. Az elmúlt években a szabályozás enyhült, de Szlovákiában élő állampolgár továbbra sem veheti fel egy másik ország állampolgárságát.

7. 2016 – A Híd koalícióra lép a Smerrel

A magyar kormány mellett a MKP, illetve később a Híd a 2010-es évek első felében a Smer célkitűzéseinek következetes ellenzőjeként lépett fel. A 2016-os választásokat követően átrendeződés történt a szlovákiai politikában: az MKP továbbra is a parlamenten kívül maradt, a Híd viszont a Smer, az SNS és a Sieť társaságában kormányt alakított. A szlovák-magyar kapcsolatok normalizálódását és a kölcsönös konfliktuskerülést a következő években a Híd a kormányban betöltött szerepének tulajdonította, a magyar fél olvasatában azonban a visegrádi együttműködés és a közösen felvállalt nemzetközi témák (mint az illegális bevándorlás elleni küzdelem) játszották ebben a főszerepet. A magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban apró előrelépéseket lehetett csak tapasztalni – mint a Kisebbségi Kulturális Alap létrejötte, vagy a hivatali nyelvhasználat körülményeinek javulása. A Híd a választási időszak végére támogatói kétharmadát elveszítette.

8. 2023 – Robert Fico-interjú a magyar köztelevízióban

Robert Fico és Orbán Viktor kapcsolatainak javulásáról tanúskodik a Smer megjelenése a magyarországi közmédiában. Robert Fico szlovákiai ellenzéki politikusi minőségben is több alkalommal is interjút adott a televíziónak, legutóbb erre tavaly szeptember végén, a szlovákiai választási kampányidőszakban került sor. Fico a beszélgetésben hangsúlyozta a nemzetállami érdekek érvényesítésének fontosságát, bírálta a Magyarország elleni szankciókat és egy önálló közép-európai együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Fico idővel változó megítélését mutatja, hogy a Focus közvélemény-kutató ügynökség exit polljának becslései szerint négy év alatt a Smer szimpatizánsainak száma a szlovákiai magyar választók körében 4,6 százalékról 10,1 százalékra nőtt.