Nyitva marad a magyar-szlovák határ

Mikulec péntek délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta, a menekültek érkezését csak az állíthatja meg, ha hatékonyabb lesz az ellenőrzés a szerb-magyar határon. Ebbe azonban az unió belső országainak is be kell kapcsolódnia, ennek érdekében nyomást fognak rájuk gyakorolni, jelentette ki a szlovák tárcavezető a cseh kollégájával, Vít Rakušannal (STAN) való egyeztetés után. Prága és Pozsony már most meg akarja erősíteni a szerb-magyar határra kiküldött rendőri kontingensét. Mikulec arról is beszélt, a cseh és a szlovák rendőrség is hatékonyabban fog együttműködni, közösen fognak járőrözni és együtt fogják kiértékelni a menekülthelyzetet. Ezzel együtt igyekeznek azt is biztosítani, hogy a cseh-szlovák határátkelőkön a szabályszerű forgalom a lehető legfolyamatosabban haladjon. A cseh határellenőrzésekkel kapcsolatban elmondta, a cseh fél is arra törekszik, hogy ezeket fokozatosan kivezesse.

Dezinformációk

Hamran István országos rendőr-főkapitány a sajtótájékoztatón arról beszélt, egyes közszereplők a háború elől menekülő szerencsétlen emberek, köztük nők és gyerekek balsorsából igyekeznek politikai tőkét kovácsolni. Elsősorban a szélsőséges politikusokat kritizálta, mert valótlanságokat terjesztenek a menekülthelyzetről, de bírálta Denisa Saková korábbi smeres belügyminisztert, aki most az ellenzéki Hlas színeiben politizál. A korábbi belügyi tárcavezető ugyanis kritizálta, hogy a cseh-szlovák határon bevezették a határellenőrzést, de ugyanakkor a szlovák-magyar határon való kontroll felújítását követelte. „Ez abszurd, jobban átgondolhatná, hogy mit mond” – tette hozzá Hamran, majd Saková további állításait is cáfolta. A Hlas politikusa ugyanis azt nyilatkozta, Szlovákia korábban Szíriába küldte vissza a menekülteket. Ilyesmi azonban nem történt korábban sem, ahogy Hamran szerint az sem igaz, hogy a Szlovákia területén regisztrált, háború elől menekülő személyek mozgását 21 napra korlátozni lehetne.

A rendőrkapitány hozzátette, a schengeni övezeten belüli határellenőrzések bevezetésére az uniós szabályozás szerint nem elegendő indok, hogy megnövekedett a menekültek által elkövetett illegális határátlépések száma. „Nagyon örülök, hogy Szlovákia tiszteletben tartja a nemzetközi egyezményeket és nem vezet be határellenőrzést a magyar-szlovák határon” – tette hozzá. Hamran korábban elmondta, a magyar-szlovák határon való ellenőrzések bevezetése teljesen értelmetlen lenne. Nagyrészt ugyanis zöldhatárról van szó, amelynek az ellenőrzésére az ország teljes rendőri állományának közel egyharmadára lenne szükség. Hozzátette, a migráció miatt bevezetett, a schengeni téren belüli határellenőrzések általában véve értelmetlenek.

Németországba tartanak

Hamran arra emlékeztetett, a Szlovákiába belépő szíriai menekülteket nem utasíthatják ki, hiszen háborús országból érkeznek, így ezt nem teszik lehetővé a nemzetközi egyezmények. Ahogy arról beszámoltunk, a Jókúton (Kúty) létrehozott ideiglenes menekülttáborban egyszerre hozzávetőlegesen 150–200 a háború elől menekülő, főleg szíriai személy tartózkodik. Ők folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy átjussanak a cseh oldalra, hiszen Németországba tartanak. Ez a legtöbbjüknek sikerül is, hiszen a táborban lévő emberek folyamatosan cserélődnek. A rendőrkapitány kijelentette, a cseh hatóságok által bevezetett ellenőrzések ellenére a határ „lyukas, mint a szita”.

Három intézkedés

Az országos rendőr-főkapitány szerint három intézkedést szükséges ahhoz, hogy leállítsák a menekültek áramlását. Ő is úgy látja, mindenekelőtt a szerb-magyar határon való ellenőrzést kell megerősíteni. „A második intézkedés az, hogy megerősítjük a Magyarország területén végrehajtott közös járőrözést” – Mondta Hamran azzal, azokat a menekülteket, akiket Magyarország területén fognak el, az ottani szabályok értelmében a hatóságok visszakísérik a szerb oldalra, vagyis a schengeni övezeten kívülre. A rendőrkapitány úgy véli, harmadik intézkedésként hatékonyabban kell bevonni a Frontexet, vagyis az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget az ellenőrzésekbe. „Ha már mindannyian több mint 600 milliót fizetünk érte évente” – tette hozzá az uniós ügynökség költségvetésére utalva.