Nincs veszélyben a támogatás

„Információim szerint az egyes pénzügyi éveket általában 90 százalék feletti hatékonysággal tudtuk kihasználni.” Somogyi Tibor felvételeMa már szinte nincs olyan ember Szlovákiában, aki ne tudná, hogy az Európai Unióhoz azért is érdemes csatlakozni, mert ezzel országunk támogatásokban részesülhet. A kérdésre azonban, hogy milyen módon is jutunk hozzájuk, többségünk már csak nehezen tudna válaszolni...

Csatlakozásunk után az Európai Unió strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából kapjuk a támogatásokat. Ezek jelenleg három célt követnek. Az első az, hogy azokon a területeken, ahol kisebb az egy főre eső jövedelem, mint az EU átlagának 75 százaléka, megindítsák a strukturális változásokat. Azokon a területeken, ahol ezek a változások megtörténtek, ott második célként csökkentik az ebből fakadó nehézségeket. A harmadik cél a szociális munkahelyteremtés és képzés megoldása. A második számú cél, vagyis az, amely strukturális átalakulás nehézségeit oldja meg, a Pozsonyi kerületre alkalmazható. Szlovákia egész, Pozsonyon kívüli területe az első számú cél alá esik. Ezek azok a térségek, ahol a strukturális változások még váratnak magukra. A strukturális alapok a régiók közötti különbségek kiegyenlítésére szolgálnak, a kohéziós alap az országok közötti különbségek kiegyenlítését segíti elő. Ezért ez utóbbi az országhatárokon átnyúló közlekedési és környezetvédelmi projektumok finanszírozására szolgál. A strukturális alapok a következő területeken használhatók fel: környezetvédelem, közlekedés, mezőgazdaság, vidékfejlesztés, foglalkoztatottság, ipar, szolgáltatások, helyi infrastruktúra és részben a kulturális, valamint az egészségügyi területek.

Mekkora összegre számíthatunk a csatlakozást követően?

A két csomagra összesen mintegy 1,6 milliárd eurós támogatásra számíthatunk a 2004-től 2006-ig terjedő időszakban.

Ahhoz azonban, hogy ehhez hozzájussunk, ki kellett dolgoznunk a Nemzeti Fejlesztési Tervet és az operatív programokat. Miről szólnak, és mennyire készek?

Az operatív programokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet elküldtük Brüsszelbe jóváhagyásra. Az összes tervezetnek, amelyre pénzt kérünk, összhangban kell lennie a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és az operatív programokkal. Az operatív programok általánosságban szólnak a problémákról, tartalmazzák a fő célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket. Az intézkedések részletes leírását és a lehetséges kedvezményezettek körét az operatív programokra épülő program-kiegészítések tartalmazzák. Ezeken jelenleg dolgozunk.

Két program-kiegészítés esetében azonban kénytelenek voltunk halasztást kérni az Európai Uniótól. Melyek ezek, és miért van késés?

Az egyik operatív program az alapinfrastruktúra. Itt a késés oka az, hogy az Európai Unió kérésére három korábbi programot összevontunk, ezért nem lehetett ebből a leadásig hátralevő két hét alatt egy szerves egészet összeállítani. Az Európai Unió is számolt azzal, hogy át kell majd dolgozni. Különösebb problémát nem látok, hiszen a megfelelő időben ezt a programot le tudjuk adni. Nagyobb problémák vannak azonban az ipar és szolgáltatások programjában, ahol a gazdasági minisztérium által leírt és javasolt intézkedések jelentős része nincs összhangban az állami segítségnyújtásról szóló európai uniós előírásokkal. Ezért ez esetben alapos átdolgozásra lesz szükség, amiről tárgyalok a gazdasági miniszterrel.

Nem maradunk le emiatt a többi országhoz képest?

Minden országnak még a csatlakozás előtt alá kell írnia a közösségi támogatási keretet, amely tartalmazza a már jóváhagyott fejlesztési tervet, operatív programokat, program-kiegészítéseket és a gazdasági mutatókat is. Ehhez a közösségi kerettámogatáshoz tárgyalássorozatokon keresztül jutunk el. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy leadjuk a fejlesztési tervet és az operatív programokat, majd kétoldalú tárgyalásokat folytatunk az unióval a végső változatról. A tárgyalások kezdetét már két szomszédos ország esetében kitűzték május végére és június közepére. Azt szeretnénk, hogy a tárgyalások velünk is nagyjából ebben az időszakban kezdődjenek meg. A tárgyalásokat mindaddig folytatjuk, amíg nem írjuk alá a közösségi támogatási keretet. Vagyis egyáltalán nem maradtunk le a többi országhoz képest. Szlovákia programdokumentumai kilenc hónap alatt készültek el, viszont a többi országé két év alatt.

A sietség nem volt kihatással a programdokumentumok minőségére?

Időhátrányban voltunk, emiatt a dokumentumaink, sajnos, nem olyan kidolgozottak, mint azoké az országoké, ahol erre több idő volt. Ennek az volt az oka, hogy Szlovákia a környező országokhoz képest majdnem négyéves lemaradással kezdte meg a felkészülést az uniós csatlakozásra.

Ahhoz, hogy hozzájuthassunk a támogatásokhoz, megfelelő projektumokat kell készítenünk. Hogyan segít ebben a minisztériumuk?

Részletes útmutató kézikönyveket adunk ki, amelyekben elmagyarázzuk, hogyan kell megírni egy projektumot. Tanfolyamokat szervezünk a kedvezményezettek számára. Minderről az internetes honlapunkon is tájékoztatjuk az érdeklődőket.

A támogatást kérvényezőknek azonban problémát okozhat az önrész fedezése...

Aki részt akar venni ebben a programban, annak azzal kell számolnia, hogy a saját forrásaihoz kap kiegészítést. Az 25-től 80 százalékig terjedhet, programtól függően. A nonprofit szervezetek nagyobb hozzájárulást kapnak, sok függ azonban a projektum irányultságától is. A támogatást már csak a kifizetett számlák után adják, vagyis kell lennie egy áthidaló pénzforrásnak is, amiből a projektumot megvalósítják.

Az elmúlt években az Európai Unió előcsatlakozási alapjaiból kaptuk a támogatásokat, amelyek felhasználtságával kapcsolatban az elmúlt időszakban több, egymásnak ellentmondó információ látott napvilágot. Mi a valóság?

Az előcsatlakozási alapok közül mi a Phare programban vettünk részt. Információim szerint az egyes pénzügyi éveket általában 90 százalék feletti hatékonysággal tudtuk kihasználni. ĺgy lesz ez valószínűleg az elmúlt három év támogatásainak esetében is. Ennek fényében érthetetlenek azok a sajtóban felröppentett információk, amelyek szerint az alapokat csak 20-30 százalékra merítettük ki. Vannak országok, ahol a felhasználtság valóban 20-30 százalék körül mozog, mi azonban nem tartozunk ebbe a körbe.

Az európai uniós alapok felhasználásában sokat segíthetnek a jól képzett szakemberek. Mit tesznek azért, hogy megtartsák a minisztériumukban ezeket az alkalmazottakat, vagy növeljék számukat?

A kormány lényegesen javított a fizetési lehetőségeken, és e hónap végéig várjuk minden szakember jelentkezését, aki együtt kíván dolgozni a minisztériummal. Jelenleg mintegy 22 álláshelyet hirdettünk meg. 26 ezer koronás átlagfizetést kínálunk, ez azonban a teljesítmény mértékétől függően változhat.