„Nincs miért elnézést kérnem”

– Jó lenne, ha először elfogadná a párt kongresszusa a választási programot, és csak utána beszéljünk minden egyéb másról Dömötör Ede felvétele

Duray Miklóssal április 13-i budapesti szerepléséről, annak következményeiről és a Magyar Koalíció Pártjának készülő, kényes témákat érintő hivatalos állásfoglalásáról beszélgettünk.

Bugár Béla tegnap kijelentette, hogy a pártvezetés bizonyos értelemben már a múlt héten elhatárolódott az ön budapesti szereplésétől. Ugyanakkor a pártelnök hozzátette: az elhatárolódik szó nem a legszerencsésebb kifejezés.

Az MKP-nak ilyen döntése eddig nem volt.

Határozatot ugyan nem fogadott el az elnökség, de foglalkozott az ön budapesti fellépésével. Az MKP elnöke, aki nem a saját, hanem az egész párt nevében beszélt, nem tartja szerencsésnek az ön Kossuth téri szereplését.

Ismétlem, az elnökség ezt nem vitatta meg, vagyis az elnökségnek ilyen álláspontja nem lehetett.

Ettől függetlenül az ön ottani nyilatkozata különböző reakciókat, sőt felháborodást váltott ki Szlovákiában...

...ez érthető...

Mikuláš Dzurinda szerint önnek bocsánatot kellene kérnie a szlovákiai választópolgároktól. Bocsánatot fog kérni?

Természetesen nem, mert nincs miért.

Annak tudatában sem hajlandó erre, hogy a Felvidék szót a szlovákság másképpen értelmezi és sértő kifejezésnek tartja?

Aki nem tudja, hogy mit jelent a Felvidék, az tanulja meg, akit pedig ez továbbra is bánt, az vagy ne hallgassa meg ezt a kifejezést, vagy pedig ha az idegeivel van baj, akkor kezeltesse magát.

A romákat is korábban cigányoknak hívtuk, de mivel ez a szó negatív töltetet kapott, a romákat sérti és érzékenyen reagálnak rá, rájuk való tekintettel, tiszteletből nem cigányozzuk le őket. Ha a szlovákokat ennyire ingerli a Felvidék szó, és nem szeretik, ha ezt használjuk, a békesség kedvéért nem lehetne legalább a szlovákiai kampány idejére mellőzni?

A Felvidék olyan magyar kifejezés, melynek mély gyökerei vannak. Az, hogy kinek vagy melyik népnek mi a neve, az mindenkinek a saját dolga. De persze akkor mondhatnánk azt is, hogy a németeket miért nem nevezzük magyarul is Deutschnak, hiszen a német szó egy gúnyos kifejezés, melyet a magyar a szláv nyelvekből vett át, és azt jelenti: aki nem tud szlávul, az néma. A németek is kérhetnék, hogy ezt ne használjuk. Ezek szerintem beteges jelenségek.

Tehát ön továbbra is használni fogja a Felvidék szót.

Ott, ahol szükséges és természetszerű, igen. A Kossuth téren is természetszerű volt, hiszen ha egy nagy transzparensen is szerepelt, akkor miért ne használtam volna? Ne gondoljuk, hogy egy miniszterelnök, akinek a napjai meg vannak számlálva, utasíthatja a magyarokat arra, hogy milyen szavakat használjanak.

A miniszterelnök nem utasította önt, csak úgy vélekedett, hogy ön elnézést kérhetne. Egyébként Eduard Kukan külügyminiszter szerint önnek pirulnia kellene viselkedése miatt.

Nekem erről teljesen más véleményem van.

Milyen?

Inkább a külügyminiszter úr gondolkozzon el önmaga felett.

Kukan szerint ön valójában politikai pofont kapott a magyarországi választópolgároktól.

Ezt majd idővel a történelem fogja minősíteni, amikor neki már nem lesz lehetősége ebbe beleszólni.

Bugár Béla nem zárta ki, sőt valószínűnek tartja, hogy a Kossuth téren ön olyan túlfűtött hangulatban mondta, amit mondott, amikor az embereknek olyasmi is kiszalad a száján, amit egyébként nem mondana.

Többször elmondtam már, hogy az utolsó mondatomat egy transzparensről olvastam, tehát ott nem kellett semmiféle átszellemültség, csak egy dolgot kellett tudatosítani: sok ezer felvidéki magyar vett részt a gyűlésen, akik nem is egy transzparenst hoztak magukkal. Ezért teljesen jogos volt, amit mondtam.

Csakhogy sok ezer felvidéki magyar, sőt a szlovákiai magyarok többsége nem vett részt a gyűlésen. Nem gondolja, hogy ezeknek a magyaroknak, illetve az egész szlovákiai magyarságnak többet ártott, mint használt az ottani nyilatkozatával?

Sokan azért nem vettek részt, mert valamilyen módon nem tudtak elmenni, de együtt éreztek az ott lévőkkel.

Az sem fordult meg a fejében – ismerve a szlovákiai viszonyokat –, hogy a Felvidék szó lovat ad a nemzeti pártok alá, és felhergeli a nacionalista erőket?

Engem több mint 50 évig megsértettek, mert nem voltak hajlandók magyarul írni a keresztnevemet, és mégsem mondom azt, hogy szégyellje magát az egész ország és az összes szlovák.

Vagyis nem osztja azt a véleményt, hogy az ilyen és hasonló megnyilvánulásokkal csak Malíkováék, Slotáék és a többi nacionalista pozícióit erősíti, s hogy ennek következményeként fokozódhat a nemzeti pártok támogatottsága, és még a parlamentbe is besegíti őket?

Malíkováék és a többiek pozícióit azok a szlovákok erősítik, akik rájuk szavaznak.

Bugár Béla ezzel szemben úgy véli, a szlovákokat ingerlő nyilatkozatokkal igenis a nemzetiek malmára lehet hajtani a vizet. Ezért az MKP okult az esetből, és már készül a párt hivatalos állásfoglalása bizonyos kényes kérdésekben.

Jó lenne tudatosítani, hogy ez csak valamiféle segédanyag lesz a választási kampányban részt vevő politikusok számára. Más nem is lehet. De ez még nem létezik, valakinek még ki kell dolgoznia. És ebben nem lehetnek olyan meghatározások, illetve kötelezvények, amelyek túllépnek a párt alapszabályzatán vagy az egyszerű emberi szabadságjogokon.

Nem kötelező párttagnak lenni, viszont ha valaki csatlakozik egy közösséghez, bizonyos szabályok szerint kell viselkednie. Érthető, ha az MKP elnöksége is szeretné, ha a párttagok tiszteletben tartanák a párt hivatalos állásfoglalását, és ezzel összhangban nyilvánulnának meg például a Beneš-dekrétumok, az autonómia, a Felvidék és egyéb kényes témákkal kapcsolatban.

Jó lenne, ha először elfogadná a párt kongresszusa a választási programot, és csak utána beszéljünk minden egyéb másról, mert ezt a segédanyagot a választási program alapján fogják kidolgozni.

Ön támogatja e segédanyag kidolgozását?

Persze, hiszen ez alapjában véve természetes dolog.

Meg is fogja tartani?

A segédanyag nem Biblia, amelynek a betartását vagy nem betartását az egyház esetleg bünteti. A segédanyag az segédanyag, azt jelenti, ami a címe. Aki nem tudja, hogy mit jelent, az nézze meg az értelmező szótárban.

Nem is a megnevezés, hanem a hivatalos állásfoglalás tartalma a fontos. És a pártelnök úgy fogalmazott, hogy aki nem ehhez tartja majd magát, és kijelentéseivel esetleg nem kívánt kampányt szít, akár két nappal a választások előtt is lekerülhet a jelöltlistáról.

Csakis a párthatározatok kötelező érvényűek, egy kézikönyvet nem lehet párthatározattá tenni.

Ne hívjuk kézikönyvnek, hanem állásfoglalásnak.

Értsük meg végre, hogy a kézikönyv az csak segédanyag, és nem papírba rejtett revolver. Kezdem úgy érezni, mintha nem Európában lennék. Maga másról beszél, és én is másról beszélek.

Ön nevezte másképpen, éspedig segédanyagnak a pártnak azt a hivatalos állásfoglalását bizonyos kényes témákban, mely bizonyos értelemben kötelező érvényű lesz a párttagok számára, ha nem akarják kockára tenni jelölésüket.

Ha valaki nem tartja be a párt határozatát, akkor a párt szankcionálhatja őt olyan mértékben, amilyen mértékben ez benne van az alapszabályban. Értsük már meg, hogy miről van szó! Egy kézikönyv sohasem lehet párthatározat!

Valószínűleg ön ért mást a segédanyag fogalma alatt. Én egyértelműen a készülő, kényes témákat érintő hivatalos állásfoglalásra és arra gondolok, hogy ez alapján például a Felvidék szót sem lehet majd önkényesen, meggondolatlanul használni.

Hagyjuk már ezt a kérdést, és az, akit ez a dolog izgat, az ne figyeljen oda!