Oroszbarát közszereplőket gyűjtöttek egy adatbázisba – egy magyar politikus is van a listán

Az elmúlt napokban jelent meg a Hlasy agresora (Az agresszor hangjai) nevű weboldal, amely olyan személyekről készített nyilvános adatbázist, akiket az oldal szerkesztője oroszbarát narratívák, Ukrajna-ellenes kijelentések vagy orosz érdekkörökhöz köthető dezinformációs hálózatok támogatásával hoz összefüggésbe.

A Denník N beszámolója alapján körülbelül 130 nevet tartalmazó listán szerepel többek között Robert Fico (Smer) miniszterelnök, több kormánypárti politikus, a Republika mozgalom képviselői, valamint ismert influenszerek és a dezinformációs médiában aktív közszereplők is.

Név szerint szerepel a listán a Smer alelnöke, Tibor Gašpar, valamint Erik Kaliňák, továbbá a vitatott influenszer, Filip Sulík, a YouTube-on ismert Mimi Šramová, valamint Daniel Bombic is. Az adatbázisban Gyimesi György az egyedüli magyar nemzetiségű.

A weboldal szerint kizárólag nyilvánosan hozzáférhető információkat gyűjtöttek össze, és nem állítják, hogy a felsorolt személyek bűncselekményt követtek volna el.

Húsz perc alatt elkészült

A Denník N kapcsolatba lépett az oldal névtelen készítőjével, aki személyazonosságát saját és családja biztonsága érdekében nem kívánta felfedni.

Elmondása szerint a weboldal első működő változata mesterséges intelligencia segítségével nagyjából húsz perc alatt elkészült, ezt követően már csak technikai finomításokat végzett rajta.

Azt állítja, hogy célja nem az volt, hogy bárkit zaklatásnak vagy támadásnak tegyen ki, hanem hogy egy helyen összegyűjtse azokat a nyilvánosan hozzáférhető információkat, amelyek szerinte fontosak a szlovák információs tér megértéséhez.

Úgy fogalmazott: miközben Ukrajnában fegyveres háború zajlik, Szlovákia szerinte információs háborúban áll, ezért fontosnak tartja bemutatni azokat a szereplőket, akik véleménye szerint orosz érdekeket szolgáló narratívákat erősítenek.

A készítő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elítéli az olyan politikai kampányokat, amelyek konkrét személyeket tesznek közvetlen támadások célpontjává. Példaként a Smer 2022-es plakátkampányát említette, amelyen az amerikai–szlovák védelmi megállapodást támogató képviselők arcképei szerepeltek.

Az érintettek visszautasítják a besorolást

A lista megjelenése után több érintett tiltakozott.

Rebeka Riabová (korábban SNS-jelölt), a Médiaszolgáltatási Tanács tagja úgy nyilatkozott: sem bíróság, sem rendőrség nem állapított meg vele szemben jogsértést, ezért szerinte elfogadhatatlan, hogy pusztán politikai nézetei miatt került fel az adatbázisba.

A Telegramon petíció is indult, amely a lista készítőinek felelősségre vonását követeli.

Tévesen azonosítottak egy aktivistát

A lista megjelenése után a dezinformációs közeg több szereplője – köztük Daniel Bombic – azt állította, hogy a weboldal mögött Helena Hudáčeková ukránbarát aktivista áll.

Hudáčeková ezt határozottan cáfolta. Közölte, hogy nincs köze a weboldal létrehozásához, mivel saját bevallása szerint nem rendelkezik az ehhez szükséges technikai ismeretekkel. A Denník N számára egyébként a weboldal készítője is megerősítette, hogy az aktivistának semmi köze a listához.

Hudáčeková ugyanakkor nyilvánosan támogatásáról biztosította a lista készítőjét, mert véleménye szerint fontos felhívni a figyelmet azokra, akik támogatják az orosz agressziót.

Közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról is írt, hogy korábban Ukrajnában szerzett háborús tapasztalatai miatt nem tart az internetes fenyegetésektől. Bejegyzésében több személyes élményt is megosztott, amelyekkel azt kívánta érzékeltetni, hogy nem hagyja magát megfélemlíteni.

A vita során olyan kijelentéseket is tett, amelyekben egy Ukrajnában szolgáló katonai egység támogatására utalt. Ezeket Daniel Bombic fenyegetésként értelmezte, és azt állította, hogy az ilyen megnyilvánulások félelmet keltenek, valamint hozzájárulnak a társadalmi megosztottság erősödéséhez.

Szakértők: a lista csak átlátható szabályokkal hiteles

Információbiztonsági szakértők szerint nem példa nélküli, hogy civil kezdeményezések adatbázisokat készítenek olyan személyekről, akiket egy adott társadalmi vagy biztonsági kockázattal hoznak összefüggésbe.

Tomáš Kriššák információbiztonsági szakértő szerint az ilyen kezdeményezések részben azért jelentek meg Európában, mert az állami intézmények hosszú ideig nem rendelkeztek megfelelő eszközökkel az orosz információs műveletek feltárására.

Pavol Hardoš, aki a Konšpirátori.sk munkatársaként olyan weboldalakat követ nyomon, amelyek dezinformációkat terjesztenek. arra figyelmeztet, hogy egy hasonló adatbázis csak akkor lehet hiteles, ha világos módszertanra, nyilvánosan ellenőrizhető forrásokra és egyértelmű besorolási szempontokra épül. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy embereket indokolatlanul bélyegeznek meg.

A szakértők szerint különösen problémás, ha politikai pártok készítenek vagy használnak hasonló listákat, mert ebben az esetben a megbélyegzés már politikai eszközzé válhat.

Nem előzmények nélküli a lista

A Denník N emlékeztetett, hogy a lista nem előzmények nélküli. 2016-ban egy szélsőséges szervezet liberális közéleti szereplőkről és újságírókról tett közzé fényképeket a közösségi médiában. Tavaly pedig egy Telegram-csatorna – a Liberálisok a városodban – helyi ukránbarát aktivistákat gyűjtött össze, ám néhány hét után megszűnt.