Nevet vált a titkosszolgálat

<p>Pozsony. Számos változást vezet be a titkosszolgálatokról szóló törvény módosítása, melyet tegnap küldött tárcaközi egyeztetésre a belügyminisztérium. A névváltoztatáson kívül az elsődleges cél növelni a parlamenti felügyelőbizottságok kompetenciáját, hogy azok hatékonyabban tudják ellenőrizni a titkosszolgálatok tevékenységét és gazdálkodását.</p>

ÖSSZEFOGLALÓ

Ha a jogszabályt elfogadja a parlament, akkor a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nevét Polgári Hírszerzési Hivatalra (ÚCS) váltaná fel. „A jelenleg használt név már nem fedi teljes mértékben a titkosszolgálat munkáját, s ezen a téren nem tart lépést a legújabb európai trendekkel” – olvasható a törvénytervezet indoklásában.

Az, hogy a titkosszolgálatok működéséről szóló jogszabályt módosítani kell, a kormány 2012 májusában elfogadott programnyilatkozatába is bekerült, ám az illetékeseket csak közel három évvel később, a januári párizsi terrortámadások után kezdte ismét foglalkoztatni a téma.

Bizottsági meghallgatások

A hírszerzések vezetőit, úgy mint eddig, a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezné ki vagy váltaná le, ám a parlamentnek, pontosabban az illetékes bizottságoknak joga lenne kinevezése vagy leváltása előtt speciális meghallgatásra berendelni a jelölteteket.

A titkosszolgálatok működését két parlamenti bizottság ellenőrizné. Az egyik az ÚCS, a másik a katonai hírszerzés munkáját felügyelné. A testületek minden eddiginél nagyobb hatáskört kapnak az ellenőrzésre, a titkosszolgálattól vagy a védelmi minisztertől például polgári beadvány alapján is magyarázatot kérhetnek, ha felmerül a gyanú, hogy egy konkrét esetben törvényt vagy valaki alapvető emberi jogait sértették. Újdonságnak számít az is, hogy titkosszolgálatok a parlamenti bizottságok kérésére kötelesek kidolgozni az igazgatásuk alá tartozó vagyonnal való gazdálkodásról szóló jelentést.

Hatályosság még nincs

Robert Kaliňák belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az új törvény lényege nem az lesz, hogy bővítse a titkosszolgálatok hatásköreit, hanem inkább az, hogy a már meglevő kompetenciákat pontosítsa. „Némelyik hatáskörnek jelenleg többfajta értelmezése van, ami nem egyszer visszaélésekhez vezetett. S ellenkezőleg, amikor nem történt visszaélés, lehetetlen volt a titkosszolgálatoktól kapott információkból hozzájutni a szükséges információkhoz” – mondta még januárban Kaliňák.

A tegnap nyilvánosságra hozott tervezet a jogszabály hatályosságának dátumát nem tartalmazza, a belügyminisztérium korábban 2015 júliusát emlegette. (dem, SITA)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?