Népszavazás lesz, de még ez sem jelent előrehozott választást

Ahogy arról beszámoltunk, Zuzana Čaputová köztársasági elnök bejelentette, az egyik kérdésben kiírja az ellenzéki Smer által kezdeményezett népszavazást, amely elvben az előrehozott parlamenti választást hivatott előmozdítani. Az államfő szerint a következő kérdésben biztosan lesz referendum: „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?” E mellé a kérdés mellé odatennék az erre vonatkozó alkotmánymódosítási javaslat szövegét.

Kérdés a kormányról

A Smer azonban egy másik ügyben is szeretné kikérni az állampolgárok álláspontját, ezért a népszavazási kezdeményezésük a következő kérdést is tartalmazza: „Egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság kormányának haladéktalanul be kell adnia a lemondását?” Ez utóbbi esetében az államfő a múlt héten úgy döntött, nem ír ki voksolást, inkább az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a taláros testület döntse el, lehet-e egy ilyen kérdés a referendum része, vagy sem. A bíráknak hatvan napjuk van arra, hogy döntsenek. Čaputová legutóbbi nyilatkozatában kiemelte, biztosan meg lesz tartva a népszavazás, de hozzátette, jelenleg a referendum dátuma maradt nyitva, illetve az, hogy az egyik, vagy mindkét kérdés szerepel-e majd a szavazási íveken.

Alkotmányossági aggályok

Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja lapunknak elmondta, az „Egyetért-e azzal, hogy a Szlovák Köztársaság kormányának haladéktalanul be kell adnia a lemondását?” kérdés komoly alkotmányossági aggályokat vet fel. Ennek a kérdésnek ugyanis az a célja, hogy előrehozott parlamenti választásra kerüljön sor. „De ha egy ilyen népszavazással lemondatnák a kormányt, az nem jelentené, hogy automatikusan előrehozott választásra is sor kerülne” – mondta Mészáros. A kormány távozása esetén ugyanis a parlament még továbbra is működőképes maradna, így a köztársasági elnök, a választás megrendezése nélkül is, megbízhatna egy új kormányfőt. Mészáros elmondta, az alkotmányos szokások szerint ekkor az államfő a 2020-as választás győztesének, vagyis az OĽaNO-nak az egyik tagját bízná meg kormányalakítással, aki aztán javaslatot tehetne az új miniszterekre. Az ilyen kabinet akár azonos is lehetne a mostanival, vagy szakértői kormány is lehetne. A korábbi alkotmánybíró szerint ezért azt hangoztatni, hogy ez a kérdés előrehozott választást eredményezne, a választó megtévesztése. „Ez a kérdés ráadásul alkotmányellenes is, mert népszavazással nem lehet lerövidíteni a kormány hivatali időszakát” – jelentette ki Mészáros. Arra emlékeztet, korábban már volt egy hasonló kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezés, de arról az Alkotmánybíróság (AB) akkor kimondta, nincs összhangban az alkotmánnyal. Mészáros rámutat, az ország történelmében ugyan volt már példa előrehozott választásra, de azok sem voltak teljesen jogszerűek, mert az érvényes alkotmány szerint a képviselők erről nem dönthettek volna, csak akkor ezt a határozatot nem kérdőjelezte meg az Alkotmánybíróságon senki.

Kérdés a parlamentről

Az alkotmányban jelenleg nincs olyan lehetőség sem, mely szerint a parlamenti képviselők hivatali ideje referendummal lerövidíthető lenne. A korábbi alkotmánybíró rámutat, a népszavazási kezdeményezés azon kérdése, amely úgy szól „Egyetért-e azzal, hogy népszavazással vagy a parlament döntésével idő előtt véget lehessen vetni a törvényhozás választási időszakának?”, jogilag rendben van, erről ki lehet írni a referendumot. Ennek a népszavazásnak azonban még érvényesnek is kellene lennie, amihez az összes választásra jogosult személy felének részt kellene vennie a voksoláson. Ez valamivel több mint 2,2 millió választót jelent. Ha még ez is összejönne, akkor az így előállt népszavazási eredmény még mindig csak egy „ajánlás” lenne a parlamenti képviselők felé, hogy a referendumban szereplő formában módosítsák az alkotmányt. Ehhez a 150 fős törvényhozásban 90 szavazat kellene. Mészáros ugyanakkor hozzátette, valószínűleg egy érvényes népszavazás nagyon erős nyomást jelentene a képviselőkre, hogy a referendumban megfogalmazottak szerint járjanak el.

Instabilitást hozna

A korábbi alkotmánybíró arról is beszélt, ha az utóbbi, viszonylag alacsony valószínűségű folyamat végbe is menne, annak kedvezőtlen hatása lenne az ország alkotmányos berendezkedésére. Mészáros szerint a demokratikus rendszerünkben, amely parlamenti demokrácia, alapvető fontosságú elem, hogy meghatározott időre, a parlament esetében négy évre választják a köztisztviselőket. „Ha mégis le lehetne rövidíteni a választási időszakot, akkor a választás vesztese fél vagy egy év után majdnem mindig ilyen népszavazást kezdeményezne” – véli Mészáros, aki szerint ezzel az ellenzék mindig megpróbálná megdönteni a kormányt. „Ez instabilitást hozna, káoszt eredményezne az alkotmányos demokrácia szempontjából” – tette hozzá és rámutatott, a kormányzó pártoknak szinte mindig csökken a népszerűsége, így az előrehozott választásról szóló referendum lehetőségével növekedne az ország irányításának instabilitása. A korábbi alkotmánybíró szerint ezt a stabilitást szolgálja például az is, hogy nagyon magas, kb. 2,2 millió szavazat a népszavazás érvényességi küszöbe.