Népszavazás a család védelméről - Hangos a média

Az ország történetének nyolcadik referendumán, amelyet a Családért Szövetség (AZR) civil ernyőszervezet kezdeményezésére, több mint 400 ezer támogató aláírás alapján február 7-re tűzött ki a szlovák államfő, a szavazók három kérdésre adhatnak igen vagy nem választ. Ezek sorrendben a következőek: egyetért-e azzal, hogy házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre, azzal, hogy azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket, valamint, hogy az oktatási intézmények ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, amelyeken a szexuális viselkedés, illetve az eutanázia a téma.

Bár a népszavazás ügye kétségkívül megosztja a szlovákokat, a korábbi felmérések szerint Szlovákiában a választók túlnyomó többsége konzervatív nézeteket vall. Ezt ugyanakkor távolról sem tükrözi a referendum kérdéseiről a médiában megjelenő vélemények színezete és aránya, mivel ezek szinte kizárólag a népszavazást elutasító hozzáállásról tanúskodnak, sőt gyakran a referendum támogatóit maró gúnnyal támadják.

A helyzetet jellemzi, hogy a három legnagyobb nézettségű televíziós csatorna más-más érveléssel, de egyaránt elutasította, hogy fizetett hirdetésként közvetítse a Családért Szövetség kampányfilmjét. A civil szervezet már jelezte, hogy emiatt bírósághoz fordul. A legnagyobb kereskedelmi televízió, a Markíza kettes adója, a Doma TV pedig módosította a népszavazás napján esedékes műsorát, és a főműsoridőben vetíteni tervezett német romantikus film helyett egy melegekről szóló komédiát tűzött műsorra.

A politikusok által felvállalt nézetek nem a hagyományos törésvonalak mentén oszlanak meg. A pártok üzenete a referendum kérdéseire adandó válaszokkal kapcsolatban - néhány kivételtől eltekintve - kevésbé karakteres a megszokottnál, sőt több esetben nem is egyértelmű. Egyértelmű választ csak a második legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) adott, amely három igent javasol; valamint a népszavazástól való távolmaradást ajánló liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), akiknek támogatottsága viszont hosszabb ideje alatta marad a parlamentbe jutás küszöbének.

A KDH-nál kevésbé szájbarágós stílusban, de többé-kevésbé egyértelműen kezeli a népszavazás kérdéseit a Berényi József vezette Magyar Közösség Pártja (MKP), arra ösztönözve szimpatizánsait, hogy vegyenek részt a népszavazáson, és mivel a párt a hagyományos családmodellt támogatja, szavazóit arra kéri, ezen értékek alapján döntsenek a voksoláson. Ennél jóval árnyaltabb a kép a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt esetében, ahol ugyan az eredetileg a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomból (MKDM) indult elnök a három igent ajánlja, de a párt vezetőségének jelentős része ennél liberálisabb nézeteket vall.

A kérdésben megosztott a felvidéki magyar civil szféra is, ezt mutatja, hogy míg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezet konszenzus híján nem adott ki nyilatkozatot, addig a 17 felvidéki szervezetet tömörítő Családlánc a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével közösen részvételre és a három "igen" válaszra buzdítja támogatóit.

Eddigi nyilatkozataik alapján nagyrészt nem egyértelműsíthető a többi, érdemi támogatottsággal rendelkező szlovák párt álláspontja sem, mivel többnyire csak a referendumon való részvétel mellett teszik le a voksot. Hasonló Robert Fico kormánypártjának, a baloldali Irány-Szociáldemokráciának a viszonyulása is, ahol a pártelnök-kormányfő érdemben nem foglal állást, a párt egyik EP-képviselője, Monika Benová a referendum ésszerűtlen és felesleges mivoltát hangoztatja, viszont a párt második embere, Marek Madaric, az Irány erősen nemzeti érzelmű kulturális minisztere a részvétel fontossága mellett tör lándzsát.

A különböző érdekek mentén vívott állóháborúnak nagy eséllyel nem lesz győztese. Szlovákiában ugyanis rendre nagyon alacsony volt a népszavazásokon részt vevők aránya - az eddig megtartott hét referendum közül hat esetében 50 százalék alatt maradt, és így a voksolás érvénytelen lett. Ha február 7-i - egyébként több mint 6 millió euró (közel 2 milliárd forint) költséggel megrendezendő - szavazás részvételi aránya is ilyen lesz, akkor továbbra is az Európai Uniós csatlakozásról 2003-ban megtartott referendum marad az egyetlen érvényes népszavazás Szlovákia történetében.