Népszámlálás – sokismeretlenes eredmény

Tavaly 382 ezren nem adták meg etnikai hovatartozásukat, kb. 5–6 százalékuk lehet magyar. Gyurgyík László demográfus szerint, ha a 458 ezer magát magyarnak vallóhoz hozzászámolnánk a feltételezhetően magyar nemzetiségű „ismeretlent”, hozzávetőlegesen 480 ezer lenne a magyarság száma. Ez is 40 ezres csökkenés 2001-hez képest.

A tavalyi népszámlálás legnagyobb meglepetése pont az ismeretlen nemzetiségűek csoportjának felduzzadása volt. A tíz évvel korábbi 1%-os szintről 7%-ra nőtt, ami számtalan kérdést felvetett az ország etnikai képével kapcsolatban. Gyurgyík szerint egy évtizeddel ezelőtt az ismeretlen etnikumúak kétharmada az idegen állampolgárságúakközülkerült ki.

Miután idén megjelentek a népszámlálás első adatai, felmerült, a 382 ezer ismeretlen nemzetiségű között több tízezer magyar lehet, s ez a 62 ezres létszámcsökkenésünk elsődleges oka. Feltehetően ez nincs így. Pontos kimutatás nem készíthető az ismeretlen nemzetiségűek etnikai hovatartozásáról, ám a különböző adatok összehasonlításával leírhatóak azok a kategóriák, amelyeken belül több az ismeretlenazországosátlagnál.

Gyurgyík László ezzel kapcsolatban két tényezőre hívja fel a figyelmet. „Az ismeretlenek arányát megpróbáltam összefüggésbe hozni a magyarok és a romák számával, illetve a települések nagyságával. A magyarok arányának növekedése csökkenti az ismeretlenek arányát, a romáké és a lakosok számának növekedése növeli” – fejtette ki. Vagyis minél magasabb a romák aránya egy régióban, annál többen nem vallották meg nemzetiségüket. „Kassa és Besztercebánya megyében a legkisebb települések szintjén is magasabb az ismeretlenek aránya, mint más déli régiókban” – tette hozzá. Emellett jellemző, hogy az ismeretlenek aránya főként a városokban, azok között is a nagyobbakban magas.

Ha a mostani adatokat összevetjük a 2001-es cenzus községsoros adataival, szintén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az országos aránynál kevesebb a magyar az ismeretlenek között. Azokon a településeken, amelyeken 2001-ben 70% feletti volt a magyarok aránya (itt lakott akkor a magyarság több mint fele), 2011-ben csak a lakosok 2,8%-a nem vallotta meg nemzetiségét (az országos arány 7%).

Gyurgyík még egy összefüggésre felhívja a figyelmet: ott, ahol több nemzetiség él egy településen, megnő az ismeretlenek aránya. Ennek egyik oka a vegyes családokból származó polgárok identitásának oka is lehet: a cenzus során ugyanis nem lehet többes kötődést jelezni, így feltételezhető, hogy a szlovák–magyar családok tagjainak egy része nem írt be semmit a nemzetiség rovatba, mivel nem tudta egyértelműen megadni etnikai hovatartozását.