Nemzeti kulturális emlék a szenci templom és környéke

A Szent Miklós-templomot és környékét, a kálváriát, a Lourdes-i kápolnát, a területet körülvevő falat, az egykori temetőt, a régi fákat, a kovácsolt kerítést, és a tizennegyedik századi keresztkutat is nemzeti kulturális emlékké nyilvánították. Az eljárást a műemlékvédelmi hivatal kezdeményezte – tájékoztatott Vysztavel Csaba, a városi újság szerkesztője.  A nemzeti kulturális emlékként jegyzett objektumok a legértékesebbek és legfontosabbak a tárgyi kulturális emlékek között. Az önkormányzat a lakosságot és a városba látogató turistákat is tájékoztatja a műemlékekről. Az érdeklődők a város honlapján olvasható közlemény mellett a városi lap legújabb kiadásában is olvashatnak a nemzeti kulturális emlékek számának gyarapodásáról. A Szencről szóló röplapok és információs kiadványok tartalmát is aktualizálják. A Szent Miklós-templomot 1326-ban említették először, kora gótikus stílusban épült, a századok során többször átépítették. A templom területét határoló kálváriát tizennégy szobor alkotja a keresztút állomásaival, 1915 és 1927 között építették a védőfallal együtt. A domborművek Alojz Rigele alkotásai. A Lourdes-i kápolna 1902-ben épült. A templom melletti temetőt a középkortól használták, eddig nem tárták fel a területet. A tizenötödik századból származó kő keresztút a terület keleti oldalán található. Az 1552-ben készített szégyenoszlopot, az 1556-ban épült Török Házat – melyben 2010 óta a Városi Múzeum működik –, a városi hivatal mellett álló zsinagógát és a 17. század második felében épült Nagy Stift kúria épületkomplexumát már korábban nemzeti műemlékké nyilvánították.