„Nem úgy lesz valaki neonáci, hogy eldönti: követni fogja Hitlert” – a szlovák Antifa is terrorszervezet?

Az USA jelenlegi vezetése komoly veszélynek állítja be a szélsőbaloldali terrorizmust. Ennek alátámasztását szolgálta a július 16-án, Washingtonban tartott konferencia is, amelyen a hírek szerint mintegy 60 ország képviselője vett részt.  

Rubio és a szélsőbal terrorizmus 

Bár a hivatalos cím – „Ministerial on the Resurgence of Political Terrorism”, vagyis miniszteri találkozó a politikai terrorizmus újbóli megerősödéséről – általánosságban politikai terrorizmusról szólt, a rendezvény kimondottan a szélsőbaloldali politikai erőszakra és az Antifához sorolt csoportokra összpontosított. Az amerikai külügyminisztérium az eseményt a „szélsőbaloldali politikai terrorizmus” nemzetközi térnyerésére adott válaszként mutatta be. A konferencián Marco Rubio mellett felszólalt vagy jelen volt többek között Stephen Miller, Donald Trump helyettes kabinetfőnöke, Scott Bessent pénzügyminiszter, Kash Patel FBI-igazgató, Christopher Landau külügyminiszter-helyettes. 

Rubio azt állította, hogy az anarchista, marxista és kommunista hátterű szélsőséges csoportok támadásokat hajtanak végre hatóságok, vállalkozások és infrastruktúra ellen, miközben ezt a veszélyt a hagyományos terrorellenes politika szerinte sokáig figyelmen kívül hagyta. 

Új vízumkorlátozásokat is bejelentett a „szélsőbaloldali terrorista és velük együttműködő csoportok” tagjai és támogatói ellen. 

 A szlovák külügy az uniós terrorlistát ismeri el 

Az konferencián szlovák küldöttség is jelen volt, amelyet Michal Komada, a külügyminisztérium nemzetközi szervezetekért és emberi jogokért felelős főosztályának főigazgatója vezette. A minisztérium szerint a konferencia eredménye, hogy „lehetőséget teremtett a politikai terrorizmus kérdéséről, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben már meglévő nemzetközi eszközök alkalmazási lehetőségeiről folytatott nemzetközi párbeszédre”. Arra a kérdésre azonban nem válaszoltak, hogy mekkora veszélynek tartják Szlovákiában a „baloldali terrorizmust”.  

„A Szlovák Köztársaság biztonsági helyzetét – beleértve azon személyek és szervezetek tevékenységének figyelemmel kísérését is, amelyek biztonsági kockázatot vagy terrorfenyegetést jelenthetnek – az illetékes szlovák biztonsági és hírszerző szervek követik nyomon és értékelik” 

 – válaszolta lapunknak a baloldali terrorizmus veszélyeire vonatkozó kérdésére a külügy. Nem válaszoltak arra a kérdésre sem, hogy vannak-e Szlovákiában baloldali terrorcsoportok, és melyek ezek. Helyette az Európai Unió terrorizmus elleni szankciós listájára hivatkoztak. 

„Azokat a szervezeteket és személyeket, amelyek az Európai Unió tagállamaira – köztük Szlovákiára – terrorfenyegetést jelentenek, vagy a tagállamok területén terrorcselekményt követtek el, az Európai Unió Tanácsa egyhangú döntéssel felvette az EU terrorizmus elleni szankciós listájára”

 – válaszolta lapunknak a külügy. 

23 terrorszervezet a listán, köztük egy szélsőjobb 

A listán jelenleg 23 szervezet szerepel, de egyik sem európai baloldali szervezet. Rajta van például a Hamász, a Hezbollah katonai szárnya és több más szélsőséges muzulmán szervezet. Vannak rajta baloldali terrorszervezetek is, de nem Európából, például a Fülöp-szigeteki Kommunista Párt, a Kurdisztáni Munkáspárt vagy a Sendero Luminoso, vagyis a perui Fényes Ösvény. 

Jobboldali szélsőséges szervezet viszont akad, igaz, ez alapvetően az USA-ban működik. Ez a The Base, amely az Al-Kaida angol megfelelőjéről, a bázis vagy alap nevet vette fel. Ez egy nemzetközi neonáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető szélsőjobboldali szervezet, amelynek célja a demokratikus társadalmi rend erőszakos destabilizálása és egy faji alapú állam létrehozása. 

 Az Antifa csak az USA-ban terrorszervezet 

A Trump-kormányzat azonban az Antifa-mozgalmat is terroristának minősítette, legalábbis az USA-ban, pedig ez valójában nem egy egységes szervezet. Erről az egyik, Antifához kapcsolódó szlovák szervezet képviselője, és egyben a terület szakértője, Igor Čáslav beszélt. A nevét saját kérésére, biztonsági okokból megváltoztattuk, mivel az Antifában végzett munkáját a jobboldali szélsőségesek nem nézik túl jó szemmel. 

„Léteznek bizonyos közösségek, kisebb csoportok, amelyek az Antifa-elvek alapján próbálnak működni, de sokkal kevesebb van most, mint mondjuk az 1990-es vagy 2000-es években”

 – mondta lapunknak Igor a szlovákiai Antifáról.  

Ő elsősorban a jobboldali szélsőségek elleni küzdelmet tartja feladatának, mint az antifasizmus elleni harc alapját. „Nemcsak arról van szó, hogy a fasiszták vagy a neonácik ellen, mint egyének ellen lépünk fel. Szerintünk ugyanis a szélsőjobbnak mélyebb társadalmi gyökerei vannak” – állítja a szakértő. Úgy véli, hogy például a rasszizmusnak a társadalmunkban sokkal mélyebb gyökerei vannak, sőt, viszonylag gyakori jelenségnek nevezhető. 

„Ezek nem egyéni kudarcok, nem úgy lesz valaki neonáci, hogy hirtelen eldönti, követni fogja Hitlert”

 – magyarázta Igor Čáslav. 

Radikális antifasizmus 

Igor Čáslav szerint az Antifának van radikálisabb megjelenése is, de általában az erőszakot nem támogatják. „Az erőszakot általában csak akkor támogatjuk, ha bennünket megtámadnak” – mondta az aktivista. A céljuk, hogy a szélsőjobb gondolatai minél kisebb teret kapjanak. Az erőszakosabb akcióik is inkább a szélsőjobb térnyerésének, megjelenésének az akadályozását szolgálták, Pozsonyban főleg a 2010-es évek második felében voltak aktívak. 

„Több akciónk is volt, nagyobb demonstráció vagy a szélsőjobb vonulásainak akadályozása, amelyeket Slovenská pospolitost, a ĽSNS vagy hozzá hasonló más szervezetek szerveztek”

 – tájékoztatott az aktivista, aki már csaknem két évtizede ismeri a közeget. 

Az erőszakot elsősorban önvédelemként értelmezik. „Ha a neonácik elleni fizikai erőszakról beszélünk, akkor ez az erőszakot az önvédelem bizonyos formájaként értelmezzük” – mondta Igor Čáslav. Elismerte azonban, hogy az Antifa körökben is vita van erről. 

„Nem ez az egyetlen eszmei irányvonal, vita folyik az erőszak alkalmazásáról a radikális antifasizmuson belül is, hogy milyen mértékben alkalmazható és egyáltalán alkalmazható-e”

 – mondta az aktivista. 

Mi történt Budapesten?

A 2023-as budapesti antifa-akcióról, amelynek során baloldali aktivisták támadtak meg neonácinak kinéző személyeket, nem akart határozott véleményt mondani.

 „Nem voltam ott, nem akarok véleményt mondani, de általában az erőszak a szélsőjobb részéről sokkal gyakoribb, veszélyesebb és halálosabb”

 – állítja Igor Čáslav. 

A statisztikák alapján az Antifa Olaszországban a legerősebb, az Europol adatai szerint ott volt a legtöbb terrorcselekmény is, amleyet az Antifa számlájára írtak. Ezeket a cselekményeket épületek ellen követték el, személyi kár nem történt, de a kár néhány millió euró.  A budapesti támadásban egy olasz és egy német nőt vádoltak meg: Ilaria Salist 2024-ben EP-képviselővé választották Olaszországban, így ő mentelmi jogot szerzett, a német Maja T-t nem jogerősen 8 év börtönre ítélték. 

A szlovák szélsőjobb brutalitását és veszélyességét bizonyítja szerinte az is, hogy az ország megalakulásától, vagyis 1993-tól máig mintegy 10 rasszista hátterű gyilkosság történt Szlovákiában. 

„A legutolsó a pozsonyi, Zámocká utcai kettős gyilkosság volt, ahol az elkövető ugyan nem úgy nézett ki, ahogy egy neonácit elképzelünk, de az volt”

 – mondta Igor Čáslav. 

Szerinte ezt az bizonyítja, amit leírt a manifesztumában, amilyen társaságba járt, hogy kit akart „megszüntetni”. „Arról nincs semmilyen adat, annak sehol nincs nyoma, hogy antifasiszta támadásban meghalt volna valaki az elmúlt évtizedekben” – mondta Igor.