Nem túl hatékony az adócsalók elleni harc

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) e héten közzétett legújabb országjelentése szerint Szlovákia ugyan dinamikus gazdasági növekedéssel büszkélkedhet, az elkövetkező időszakban azonban több olyan kockázattal is szembe kell néznie, amelyek alaposan megcsapolhatják az államkasszát.

„Szlovákiának van az egyik leggyorsabban elöregedő lakossága, ami a későbbiekben jelentős többletterhet jelent majd az állami ellátórendszernek, ezen pedig tovább rontott a nyugdíjplafon bevezetése. A szlovák gazdaság ráadásul jóval sérülékenyebb a világpiaci kilengésekkel szemben, vagyis ha a globális kereskedelmi háború elfajulna, annak a szlovák gazdaság is meginná a levét” – áll az OECD szervezet legaktuálisabb jelentésében. Eszerint a kiadások jövőbeni megugrására a kormány erre az időszakra az állami gazdálkodás reformjával, a felesleges kiadások lefaragásával valamint a bevételek növelésével készülhet fel a leghatékonyabban.

A pénzügyminisztérium az elmúlt időszakban ugyan több olyan elemzést is közzétett, amelyek az adóbevételek hatékonyságának a javulásáról szóltak, az OECD szerint azonban ez nem elég. „A kormánynak többet kellene tennie az adóbehajtás hatékonyságának a javításáért” – mondta ezzel kapcsolatban José Ángel Gurría, az OECD főtitkára, az általa vezetett szervezet elemzésére hivatkozva.

Jelentős adókiesés

Hasonló hangnemben nyilatkozott korábban Ivan Šramko, az állam gazdálkodását felügyelő Költségvetési Tanács elnöke, csütörtökön pedig az ellenzék is felhívta a figyelmet az adóbehajtással kapcsolatos problémákra. „Az adóbehajtás hatékonysága szempontjából Szlovákia az uniós sereghajtók közé tartozik. Az adókiesések mértéke duplája az uniós átlagnak, és nálunk rosszabbul e tekintetben már csak az olaszok, a románok és a spanyolok teljesítenek, miközben a szomszédos országokhoz már nem is közelítünk” – nyilatkozta Eduard Heger, az OĽaNO parlamenti képviselője, a parlament gazdasági bizottságának a tagja. Az ellenzéki honatya is elismeri, hogy az áfabehajtás szempontjából a korábbi években beindult egy lassú javulás. 2015-ben még 2,4 milliárd eurós áfabevétel-kiesést mértek, ami azt jelenti, hogy a fogyasztás alapján kiszámított összes várható adókötelezettségből ekkora összeget nem sikerült beszedni az adóelkerülés, adócsalás vagy fizetésképtelenség miatt. 2016-ra ez az összeg 2,2, 2017-re pedig 2,1 milliárd euróra esett vissza. „Tavaly azonban fordult a kocka, és nem hogy nem csökkent tovább az áfabevétel-kiesés, hanem 200 millió euróval még nőtt is, elérve a 2,3 milliárd eurót. Az elcsalt áfából egy csúcsminőségű pozsonyi kórházat vagy a fővárost elkerülő autóutat is fel lehetne építeni” – mondta Heger.

Az adóhivatal tagad

Az ellenzéki párt ezért azt javasolja, hogy a Központi Adó- és Vámhivatal elnöke, Lenka Wittenbergerová a parlament pénzügyi bizottságának a legközelebbi ülésén számoljon be arról, hogy az általa vezetett intézmény hogyan kívánja felvenni a harcot az adócsalókkal. Peter Kremský, az OĽaNO gazdasági szakértője szerint hatékonyabbá kellene tenni az adóhivatalok munkáját. „Ezek gyakran olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyek sok-sok évvel ezelőtt történtek, így nem marad energiájuk az aktuális visszaélések felderítésére” – mondta Kremský.

A Központi Adó- és Vámhivatal félrevezetőnek tartja az ellenzék érvelését. „Az OĽaNO által használt számok félrevezetőek, az áfabevétel-kiesést ugyanis nem nominális értékben, hanem százalékos arányban kellene megadni. Ilyen szemszögből egész más képet kapunk: míg 2012-ben az áfa esetében a fogyasztás alapján kiszámított összes várható adókötelezettség 40,3 százalékát nem sikerült behajtani, tavalyra ez 26,9 százalékra esett vissza” – nyilatkozta Ivana Skokanová a Központi Adó- és Vámhivatal szóvivője. (TASR, mi)