Nem sikerült bővíteni az iskolamentő tervezetet

Mindkét módosító javaslat beterjesztését a kormányprogramban foglaltakkal indokolja a kabinet. A közoktatási törvény egymondatos módosítása törölné az alsó tagozatos iskolákra vonatkozó minimális osztálylétszámot. A most érvényes, szeptembertől hatályos megkötés alapján ugyanis legkevesebb 11 (nemzetiségi iskolák esetében 9) tanulóval lehet első osztályt nyitni. A tárca 60, köztük 23 magyar tanítási nyelvű érintett iskolát sorol fel.

Eredetileg a kormányprogram csak az etnikailag vegyesen lakott területeken található veszélyeztetett iskolák megmentését deklarálta, a listára mégis egyszer annyi szlovák iskola is felkerült. Úgy tudjuk, hogy az egyeztetés során a szlovák pártok is ragaszkodtak alsó tagozatos iskoláik megtartásához. A módosítás ugyanakkor nem orvosolja az alacsony létszámú, teljes szervezettségű iskolák szorult helyzetét. Bár a tárcaközi egyeztetés során a Solymos László (Híd) vezette környezetvédelmi minisztérium javasolta, hogy a minimális kvótaszámot minden osztályban töröljék, az észrevételek kiértékelésekor az oktatási tárca elutasította a javaslatot. Érdemi változást az ügyben a múlt csütörtöki miniszteri szintű egyeztetés sem hozott. Az oktatási minisztérium indoklása alapján a kormány arra törekszik, hogy hatékonyabban használják fel a regionális oktatási intézmények fenntartására szánt pénzeket, ez pedig magával vonja az alapiskolák felső tagozatának és a középiskolák fokozatos optimalizációját. Utóbbi pedig összhangban van az OECD ajánlásaival is. „A felső tagozatos osztályokra vonatkozó kvóták törlése nincs összhangban a kormányprogramban foglaltakkal” – olvasható az indoklásban.  Úgy tudjuk, hogy már az észrevétel beterjesztésekor világos volt a Híd politikusai számára, hogy a javaslatot nem tudják átvinni. Állítják azonban, hogy az alacsony létszámú felső tagozatos iskolák helyzetét is meg akarják oldani. Ezt nem a közoktatási törvény módosításával, hanem a párt által delegált államtitkáron, Peter Krajňákon keresztül vinnék véghez. A kvótaszámok betartása alól ugyanis a tárca, különböző okoknál fogva, kivételt adhat, melyről belső eljárás során döntenek, és minden oktatási intézményt külön bírálnak el. Információink szerint a belső elbírálás során segítenék ki a bajban levő felső tagozatos iskolákat. Ez azonban csak egyszeri lépés lenne, a Híd a végső megoldást az iskolák finanszírozását szabályzó törvény módosításában látja. Korábban itt írtunk a témáról: Ha nem lép a Híd, segít a Fidesz
 A kis létszámú iskolákat érintő módosító javaslatról gyorsított eljárásban tárgyal majd a parlament, hiszen a kormány azt szeretné, hogy már szeptemberben hatályba lépjenek. 
A most beterjesztett módosító javaslat az alsó tagozatos iskolák helyzetét orvosolja, a létszámgondokkal küzdő teljes szervezettségű iskolákról az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozó belső elbírálás során döntene a tárca. Lapunk úgy tudja, hogy csak egyszeri szükségmegoldásról van szó, mert a bajban levő felső tagozatos iskolák helyzetének orvoslását az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosításától várja a Híd. A kormányprogramban valóban szerepel a vonatkozó jogszabály megnyitása.  Ugyanakkor Peter Krajňák (Híd), az oktatási minisztérium államtitkára lapunknak korábban azt mondta, hogy elsősorban az iskolai klubok, szabadidőközpontok stb. finanszírozásáról szeretnének egyeztetni. Információink szerint a finanszírozással kapcsolatos konkrét kérdésekről még nem tárgyaltak a koalíciós partnerek. Nem tudni tehát, hogy van-e valós politikai akarat arra, hogy a jelenlegi normatív finanszírozási rendszert az osztályalapú finanszírozás váltsa fel. (Ez utóbbi alapján nem az adott oktatási intézményt látogató gyermekek száma, hanem az osztályok száma szerint járna a meghatározott állami támogatás.) Ráadásul ebben a kérdésben egyelőre a Hídnak sincs konkrét álláspontja.  Hogy melyik intézmények vannak veszélyben arról itt olvashat: Térképén a megmentendő kisiskolák.
 A kormány előtt landolt a pedagógusbérek 6%-os emelésére vonatkozó javaslat is. Az előirányzott 6%-ot szeptembertől az összes pedagógiai alkalmazott megkapná. 
Az indoklásban a további béremelést, az újabb 6%-ot, mely 2018 januárjától lenne esedékes, alapvető belső átalakításokhoz, magyarán: optimalizációhoz köti a kormány. A béremelés mértékével sem Pavel Ondek, az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének elnöke, sem pedig a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (ISU) nem elégedett. Előbbi 25%-os, utóbbi pedig két lépésben, konkrét összeggel történő béremelést szorgalmazott. A módosítás most sem számol a nem pedagógiai alkalmazottak béremelésével, miközben havi fizetésük még a minimálbért sem éri el.