Nem mindenki örül az óraátállításnak

A két időszámítást energiatakarékossági okokból vezették be. Gazdasági elemzők szerint a nyári időszámítás bevezetésével a napi áramfogyasztás 0,7–1,2%-kal csökken, ami 20–30 millió eurónyi éves megtakarítást jelent. Az átállás ellenzői viszont állítják: a két időszámítás már régen értelmét veszítette, hiszen a légkondicionálók, számítógépek és az éjjel is gyakran működtetett egyéb elektronikai cikkek terjedésével már nem igen beszélhetünk spórolásról, sőt a megtakarított villamos energia mennyisége elhanyagolható az átállás okozta egészségi problémákkal szemben.

Az idő változását az emberek különbözőképpen viselik, és az érzékenyebbek biológiai órája lassabban alkalmazkodik – náluk akár 1–2 hétig tartó kellemetlen közérzet, fejfájás, idegesség, étvágytalanság, emésztési problémák, ingerültség, figyelmetlenség, depressziós hangulat, alvászavarok jelentkezhetnek. Noha az óraátállítás nem mindenki számára jár stresszel, pszichológusok szerint nem szabad alábecsülni. 

„A napirendjét mindenki saját maga alakítja ki, s abba beiktathat pihenést, alvást, munka mellett szórakozást is. Aki nem képes hatékonyan pihenni, gyakran dolgozni sem képes hatékonyan” – mondta Miroslava Muráriková pszichológus. A változás főleg a gyerekeket és a csecsemőket, valamint a cukor- és szívbetegeket viseli meg. A szakemberek azt ajánlják: szervezetüket fokozatosan szoktassák hozzá az új időhöz, például 15 percenként tolják ki azt az időt, amikor aludni szoktak menni, a betegeknek pedig oda kell figyelniük a gyógyszerek adagolására. Ezenkívül a reggeli torna és a séta is segíthet.