Nem lehet majd beledobálni a játékgépekbe a segélyt

<p>A hazárdjátékokról szóló új törvény szigorúbb felügyeletet hoz magával, és eltiltja a szociális segélyt felvevőket a nyerőgépektől. A gépek üzemeltetői likvidációsnak tartják az új szabályozást.</p>

Radko Kuruc, a minisztérium államtitkára közölte, a tárcaközi egyeztetésre kerülő törvényjavaslat jobban védi majd a fogyasztókat. Az anyagi szükséghelyzetben lévők, akik segélyt vesznek fel az államtól, nem játékautomatázhatnak. Nem nyilvános lista készül róluk, és ez alapján kiszűrik őket a játéktermekben. Az üzemeltetőknek saját költségen kártyaleolvasót kell beszereltetniük, és a játékterembe csak a személyi igazolvány „leolvasása” után lehet majd belépni.

Cseh mintára

A törvény szerint legalább fél évig nem tudnak játszani azok a játékfüggők, akik ezt maguk kérvényezik, de közeli családtagjuk is kérheti eltiltásukat a nyerőgépektől. Hasonló szabályozást nemrég Csehországban vezettek be. A tárca azt is el szeretné érni, hogy a szerencsejáték a játéktermekbe és kaszinókba összpontosuljon. Ezek száma is csökkenhet a javaslat elfogadása után, ugyanis a tárca emelné a számot, hogy minimálisan mennyi nyerőgépet kell egy játékteremben üzemeltetni. A törvény korlátozná emellett a játéktermek reklámlehetőségeit is.

A szabályzás az online térben is szigorodik. A tárca korlátozni akarja a licensszel nem rendelkező online szerencsejáték-cégek weboldalaihoz való hozzáférést, és az ilyen online játékoldalakon való be- és kifizetéseket. A cél, hogy igazságosabb környezetet teremtsenek a licensszel rendelkező szolgáltatóknak. A javaslat ezen a téren is nagyban hasonlít a cseh törvényhez, melyet nyugati szomszédunknál egyébként élesen bíráltak. Az ilyen korlátozás ugyanis könnyen megkerülhető úgynevezett VPN-alagutakkal vagy DNS-eltérítéssel.

Az ellenőrzések is gyakoribbak lehetnek, a minisztérium szeretné, ha a pénzügyi felügyelet ellenőrei inkognitóban is látogatnák a játéktermeket. A javaslat szerint az üzemeltetési díj is emelkedik.

A hazárdjátékról szóló törvény szigorítását az előző választási időszakban az ellenzéki Egyszerű Emberek is szorgalmazta. Veronika Remišová, a párt képviselője úgy gondolja, a pénzügyminisztérium mostani javaslata kevéssé ambiciózus. Szerinte ha a kormány valóban harapósra tervezte volna a törvényt, olyan szabályzást vet be, mint Franciaországban vagy Lengyelországban. Ezekben az országokban nyerőgépek csak kaszinókban lehetnek, számukat erősen korlátozzák. A képviselő emellett bírálta azt is, hogy a javaslat nem számol a kötelező petíció eltörlésével. Ha egy önkormányzat szabályozni szeretné a szerencsejátékokat, a képviselő-testület jelenleg nem adhat ki ilyen általános érvényű rendeletet, csak ha a petíciót aláírja a település lakosságának legalább 30 százaléka.

Aggódó üzemeltetők

A nyerőgépek üzemeltetőit tömörítő szervezet, az AZAH (Asociácia zábavy a hier) szerint a törvény likvidáló hatású lehet. A nyerőgépek üzemeltetési díja ugyanis szerintük már most épp az elviselhetőség határán van. Dominika Lukáčová, az AZAH munkatársa az aktuality.sk portálnak kifogásolta a nyerőgépek minimális számának emelését is, mondván, Szlovákia nem Las Vegas, itt nincs értelme nagy játéktermeket és kaszinókat nyitni. „Ráadásul az üzemeltetési díj emelésével nem is éri majd meg” – tette hozzá.

Átjárnak Magyarországról

Szlovákia déli járásaiban komoly változásokat hozhat az új törvény, a régió ugyanis speciális helyzetben van. Magyarországon pár éve elfogadták a kaszinótörvényt, amely a koncesszióval rendelkező kaszinókba szorította vissza a játékgépeket. A határvidékeken ezért a dél-szlovákiai játéktermeket kezdték látogatni a magyarországiak. Komáromban az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a játéktermek száma, annak ellenére, hogy az önkormányzat már másfél éve nem ad bérbe városi ingatlanokat ilyen célra. Keszegh Béla, a város alpolgármestere szerint azonban a játéktermek üzemeltetői trükköznek, magáningatlanokban bérelnek termet, a tulajdonost pedig jól megfizetik, ezért üdvözli a törvény szigorítását. Elmondta, néhány városban felmerült már a szerencsejátékok teljes betiltása is, ám sok önkormányzat mérlegeli, mekkora pénztől esne el. Komárom szerencsejátékból származó teljes éves bevétele meghaladja a 300 ezer eurót. Szerinte fontos lenne, hogy a szerencsejátékkal kapcsolatos adók meghatározása az önkormányzatokhoz kerüljön. Jelenleg ugyanis központi tarifák vannak, és olyan településeken, mint Komárom, ahol a szomszédos tiltás miatt nagyobb az érdeklődés, az adók emelésével lehetne akadályozni a játéktermek féktelen szaporodását.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?