Nem kerülhetjük el a megszorításokat

A következő kormánynak az elkövetkező négy évben a bruttó hazai termék minimum 3%-ának, azaz évente a GDP 0,75%-ának megfelelő konszolidációs intézkedésekről kell döntenie, hogy egyenesbe hozza az állam gazdálkodását – jelentette be a szerdai kormányülést követően Ódor Lajos ügyvezető kormányfő. A gyakorlatban ezt az jelenti, hogy az új kormánynak a jelenlegihez képest évente minimum 800 millió euróval kellene lefaragnia a kiadásait vagy ennyivel növelnie a bevételeit, hogy elkerüljük az államadósság további drasztikus növekedését. És ez csak a minimum, Ódor szerint ugyanis az optimális konszolidáció inkább a GDP 5 százalékának megfelelő összeg lenne. Hogy pontosan milyen lépéseket javasolnak a következő kormánynak a költségvetési gazdálkodás javítása érdekében, azt Ódor szerint két héten belül teszik közzé.

Horváth Mihály ügyvezető pénzügyminiszter szerint, ha a következő években nem változtatnak az állam gazdálkodásán, akkor Szlovákia az ideinél is nagyobb hiányra számíthat.

„Ez évi 9-10 milliárdos deficitet jelentene a következő években. Ha ezt a pályát követnénk, akkor a következő parlamenti ciklus végére az államadósság megközelítené a GDP 70%-át. Ez nyilvánvalóan elviselhetetlen lenne egy olyan ország számára, mint Szlovákia”

– mondta el Horváth. A pénzügyminisztérium ezért egy olyan tervet javasol, amely a következő négy évben fokozatosan csökkenti a deficitet a GDP 4,5%-ának, 2,6%-ának, 2,2%-ának és 1,7%-ának megfelelő szintre. „Ez jelentős erőfeszítést igényel, 2024-ben a kormánynak e forgatókönyv szerint közel 3 milliárd euróval kellene konszolidálnia a költségvetést, a következő évben, 2025-ben pedig további 3 milliárd euróval” – tette hozzá Horváth, aki szerint hasonló konszolidációs erőfeszítésekre a gazdasági világválság után, 2010 és 2013 között került sor. Ha azonban sikerrel járnánk, a pénzügyminiszter szerint az államadósságot a GDP 50 százaléka körüli szinten stabilizálhatnánk. „Az általunk felvázolt ütemtervnek köszönhetően a gazdaság a következő években is enyhén nőhetne, a lakosság így az államháztartás helyreállítása érdekében hozott intézkedések ellenére úgy érezhetné, hogy évről évre egy kicsit javul az életszínvonala” – tette hozzá Horváth. (mi, TASR)