Nem hihetünk minden középiskolai rangsornak

 

Az Oktatásügyi Információs és Prognosztikai Intézet nemrég hozta nyilvánosságra azt a listát, amely az egyetemekre beiratkozott végzősök szerint állítja sorrendbe a hazai középiskolákat és gimnáziumokat. Nem mindegy, hova vették felA listavezető az árvai Ná-mesztóban található Bernolák Gimnázium – tavaly 269 végzősük iratkozott be egyetemre. A második a nagymihályi Pavol Horov Gimnázium 237, a harmadik pedig a pozsonyi Metód Utcai Gimnázium 197 beiratkozott végzőssel. A rangsor ugyan lehet objektív, viszont talán súlyozni kellene a főiskolákat, kimutatva, hogy egy adott középiskolából mennyien kerülnek nevesebb egyetemre, vélekedik Andruskó Imre. „Vannak egyetemek, ahova évekig is eltarthat a bekerülés, máshol viszont az egyetlen felvételi kritérium, hogy meg kell jelenni” – figyelmeztet a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Főleg a műszaki karok gyakorlata, hogy szinte minden jelentkezőt felvesznek, az első szemeszter végén viszont a hallgatók felét kiszórják. Egy középiskola tehát Andruskó szerint nem attól jó, hogy hány érettségizett diákja iratkozik be egyetemre. Nem figyeltek a külföldi egyetemekreA magyar szülőknek még nagyobb távolságtartással kell kezelniük a felsorolt adatokat, mint a szlovákoknak. A lista összeállításánál ugyanis az UIPS nem vette figyelembe a külföldi egyetemek adatait – árulta el lapunk kérdésére az oktatásügyi minisztérium. A magyar gimnáziumokról viszont nagyon sokan jelentkeznek külföldi, főleg magyarországi egyetemekre. Talán ez az egyik oka, hogy magyar középiskolát a rangsor első ötven helyén nem is találunk. Országosan az első helyen az érsekújvári Jedlik Ányos Elektrotechnikai Szakközépiskola és Kereskedelmi Akadémia végzett, vélhetően a fent említett okból – mert végzőseik viszonylag könnyen bekerülnek a hazai műszaki karokra. A magyar középiskolák közül a második (a 73-dik helyen) a komáromi Selye János Gimnázium. Andruskó elmondta, tőlük évente 20–25 diák kerül csehországi egyetemekre, a végzősök 15–20 százaléka pedig Magyarországon tanul tovább. Hátránnyal is verik a szlovákokatA magyar tannyelvű középiskolák tehát azért csúszhattak hátra, mert diákjaik közül évente arányaiban sokkal többen mennek külföldre – elsősorban Magyarországra – tanulni, mint egy átlagos szlovák középiskolából. Ennek ellenére van néhány járás, ahol a magyar középiskoláról többen kerültek hazai egyetemekre, mint a szlovákból (a szlovák tannyelvű iskolákból Magyarországra nyilván senki nem megy továbbtanulni). A Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban az első három, illetve két helyen csak magyar tannyelvű iskolákat találunk a rangsorban, az Érsekújvári járásban a második és a harmadik helyet is magyar tannyelvű középiskola foglalja el.