Nem faragják le a lakástámogatásokat

Jövőre nem változik a lakás-takarékpénztárak ügyfeleinek nyújtott állami prémium összege – legalábbis ezt tervezi a pénzügyminisztérium, amely az ezzel kapcsolatos javaslatát már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta. Eduard Heger pénzügyminiszter szerint az állami prémium az ideihez hasonlóan 2021-ben is az egész évi betétek 2,5%-a, legfeljebb 70 euró lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a 
lakás-takarékpénztárba 2021-ben például 1000 eurót utalunk át, az államtól legfeljebb 25 eurót kaphatunk. Ahhoz, hogy valaki megszerezhesse a maximális 70 eurót, évente legalább 2800 eurót kell összespórolnia. Heger szerint az állam 5,5 millió eurót különít el erre a támogatásra.

2019-től csak az a pénztártag kaphatja meg az állami prémiumot, akinek a bevétele nem haladja meg az átlagkereset 1,3-szorosát.

Már az sem mindegy, mikor helyezzük el a pénzt a lakástakaréknál. A korábbi szabályok szerint, ha az ügyfél a naptári év végén írta alá a szerződést, és a takarékpénztár számlájára szinte az utolsó pillanatban átutalt egy meghatározott összeget, akkor is jogosultságot szerzett a teljes állami prémiumra. Tavalytól azonban már azok, akik a naptári év második felében kötnek szerződést, és csak akkor kezdenek el takarékoskodni, az adott évben csak az állami prémium felét kaphatják meg.

Míg korábban a lakás-takarékpénztárak ügyfelei ki voltak téve a politikusok kénye-kedvének, akik az állami támogatás nagyságát évente az állami költségvetésről szóló jogszabályban határozták meg, 2005-től már egy állandó képlet alapján határozzák meg a prémium nagyságát, és az ehhez szükséges megtakarítás összegét. Az ezzel kapcsolatos kilengések így nem olyan látványosak, mint korábban.

Az állam vonzóbbá szeretné tenni az Állami Lakásfejlesztési Alap által nyújtott alacsony kamatozású kölcsönöket is. A közlekedési és építésügyi tárca elkészítette és tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az alap működéséről szóló jogszabály módosítástervezetét. Az alap a jelenleg érvényes szabályok szerint akár a beszerzési ár 100 százalékára is folyósíthat hitelt, miközben a futamidő elérheti a 40 évet is. Megszabják azonban, hogy egy-egy lakásra legfeljebb mekkora hitelt lehet felvenni. Míg jelenleg a magánszemélyek esetében ez 90 ezer euró, a szaktárca javaslata szerint a jövőben ez az összeg 120 ezer euróra nőne. 
Az önkormányzatok és nonprofit szervezetek által épített bérlakásoknál az egy lakásra jutó 90 ezer eurós értékhatáron szintén módosítanának. A jövőben négyzetméterenként 1350 euróban szabnák meg a felső határt. Ha a bérlakást egyéb jogi személy építi majd, akkor ez a tervek szerint 1300 euró lesz.