Nem ellenségek, de nem is barátok

Marian Kotleba, az ĽSNS vezetője 11 évvel ezelőtt még „magyar keselyűnek” nevezte Kossuth Lajost Rozsnyón, majd leköpte a politikus szobrát és a koszorúkat. Évekkel később, mikor a krasznahorkai romák ellen szervezett akciót, már magyar barátait is köszöntötte. Az utóbbi években pedig teljesen felhagyott minden magyarellenes megnyilvánulással.

Kihalt a magyarellenesség

A szélsőséges mozgalmak szakértői egyetértenek abban, hogy a magyarkártya kiüresedett, politikai pontokat már nem lehet vele szerezni. Daniel Milo, a Globsec szakértője lapunknak azt mondta, jelenleg azok az elsővonalas politikai pártok sem fűtik az indulatokat, melyek korábban gyakran éltek a magyarellenes megnyilvánulásokkal. Radovan Bránik elemző szerint Kotlebáék sokáig éltek a magyarellenességből, ez azonban két alapvető ok miatt tűnt el. Egyrészt, mert a szlovákok megértették, hogy Magyarország nem akarja visszavenni az elszakított területeket, másrészt a határon átívelő együttműködések és mindennapi kapcsolat bár nem tüntette el teljesen a szlovák lakosság egy részének ösztönös magyarfóbiáját, annyira azért elnyomta, hogy a magyarellenes megnyilvánulások már nem mozgósítanak úgy, mint korábban.

A nagy hallgatásnak két érdekes következményére is felfigyelhettünk az elmúlt időszakban. Egyrészt Kotleba pártjára sok szlovákiai magyar is szavazott a márciusi választásokon, elsősorban annak roma- és menekültellenes retorikája miatt – sőt, a párt tagjai és szervezői közt is akadnak magyarok. Másrészt a szlovák szélsőjobboldali csoportok már a magyar részről érkező provokációra sem reagálnak. Daniel Milo szerint például nem volt különösebb visszhangja annak a revizionista felvonulásnak sem, melyet idén június 4-én szervezett a Hatvannégy Vármegye magyar radikális mozgalom a budapesti szlovák nagykövetség elé.

Milo szerint rövid távon nem is várható, hogy fellángoljon az ellenségeskedés a szlovák és a magyar szélsőjobboldal közt. Ez esetleg csak akkor fordulhatna elő, ha a júniusi akcióhoz hasonló megmozdulás erőszakba vagy támadásba fordulna. A magyarkártya azonban szerinte egyelőre egy ideig biztos nem kap majd szerepet a radikálisok retorikájában.

Gyűlöletbeszéd a Facebookon: már büntetik

Nem támadják egymást

A szlovák szélsőjobboldal az évek során átnyergelt a romaellenes, majd a menekült-, EU- és NATO-ellenes témákra, ebben pedig azonos állásponton vannak a magyar radikálisokkal. Ez azonban nem jelentett azonnali összeborulást. Radovan Bránik szerint ugyanakkor tapogatózás azért volt a két fél között. Elmondása szerint ugyanis Marian Kotleba informálisan találkozott néhányszor az elmúlt időszakban a Jobbik képviselőivel Budapesten – ez akkor lehetett, mikor Richard Sulíkkal, az SaS elnökével is lebonyolított egy találkozót ugyanott. A szakértő úgy véli, a Jobbik és Kotlebáék nyilvánosan sosem ismernék el ezt a találkát, mivel ártana nekik, ám valószínűleg megállapodtak abban, hogy nem fogják támadni egymást. Ennél komolyabb együttműködés azonban szerinte jelenleg nincs a két párt között.

Élénkebb viszony van azonban Kotleba korábbi mozgalma, a Jakub Škrabák vezette Szlovák Testvériség, és a magyar szélsőséges csoportosulások között. A Testvériség jó kapcsolatokat ápol magyarországi szervezetekkel, idén is részt vettek például a februári becsület napi megemlékezésen, mely Daniel Milo szerint több európai szélsőjobb csoportot is Budapestre csábít minden évben. Bránik szerint azonban a Szlovák Testvériség már régen nem bír olyan erővel a szlovák radikálisok közt, mint régebben – Kotleba ugyanis „kiszipolyozta”, majd eldobta őket, a mozgalom pedig idén januárban nyilvánosan el is határolódott a ĽSNS vezetőjétől.

Félkatonai viszony

Talán a legszorosabb kapcsolat a szlovák és a magyar szélsőjobb félkatonai szervezetek között volt az elmúlt években. Daniel Milo a Vzdor Kysuce csoportosulásról azt mondta, gyakran jártak át Magyarországra gyakorlatozni a hasonló magyar szervezetekkel. Ugyanez tudható a Szlovák Honvédők (Slovenskí Branci) csoportról is, melynek tagjai Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Lengyelországban is gyakorlatoztak már, ráadásul rendszeresen megfigyelőket küldenek egymás akcióira is. Professzionális kapcsolatnak tekintik, hogy együtt dolgoznak, szükségét érzik a „felkészülésnek” – mondja Bránik. Hozzátette, nem beszélhetünk azonban valamilyen szerződéses, vagy hasonlóan formális együttműködésről a paramilitáris szervezetek közt.

Törvényen kívül helyezték Kotleba vonatos járőreit

Autentikus nacionalista

Radovan Bránik elmondása szerint a szlovák szélsőjobb „második hullámától”, Robert Švec Szlovák Megújhodási Mozgalmától azonban biztosan nem várhatunk magyarbarát megnyilvánulásokat, sem együttműködést a magyar szélsőségesekkel. „Ők nem akarnak semmit a magyarokkal, elsősorban a történelmi ellentétek miatt. Ehhez túl autentikus nacionalistának tartják magukat” – magyarázta. Hozzátette: bármilyen szintű magyar kapcsolat megcáfolná az alapvető narratívájukat, miszerint a szlovák nemzetet veszély fenyegeti. „Magyarország és a magyarok számukra nem feltétlenül jelentenek ellenséget, inkább csak olyan tényezőt, ami megfertőzheti a szlovák nemzet tisztaságát” – tette hozzá.