Pozsony. „Nem elég békésen együtt élni és élni hagyni, előzékenynek kell lenni” – mondta Miroslav Kusý emberjogi aktivista a hátrányos megkülönböztetés formáiról szóló legújabb kiadványának bemutatóján.
Nem elég békében együtt élni vagy élni hagyni
Pozsony. „Nem elég békésen együtt élni és élni hagyni, előzékenynek kell lenni” – mondta Miroslav Kusý emberjogi aktivista a hátrányos megkülönböztetés formáiról szóló legújabb kiadványának bemutatóján. A politológus szerint a nem diszkriminálás eddigi, bevett formái már nem hatékonyak, az új évezredben igényesebb eszközökhöz kell folyamodni. Már nem elég elkerülni a problémákat – például úgy, hogy a romákat elkülönítik a többségi nemzettől, a települések szélére költöztetik őket, mert az izolált, gettósított csoporttal szemben könnyen alakulhatnak ki előítéletek. „A távolságtartás következtében nem ismerjük őket, szokásaik, értékrendszerük, gondolkodásmódjuk idegen, és az ismeretlentől mindenki retteg. A többség gyanakszik, félreértések, konfliktusok keletkeznek, melyek – mivel nem létezik a két világ között normális kommunikáció – további bonyodalmakat idéznek elő” – magyarázta a professzor, aki szerint mai világunkban a passzív tolerancia helyett aktívan kell megértésre törekednünk, akarni kell a másság elfogadását, amihez viszont jó szándék, nyitottság és elszántság szükségeltetik. „Nem lehet a rövidlátókat megfosztani szemüvegüktől csak ezért, mert a többség nem szemüveges. A romák számára az iskola lehetne egyfajta szemüveg” – szögezte le Bauer Edit, a Toleranciáért Alapítvány igazgatósági tagja. Szerinte el kellene gondolkodni bentlakásos középiskolák kialakításán romák számára. A problémát ugyanis csak e kisebbség képviselőinek az együttműködésével lehet megoldani, előbb azonban ki kell alakítani, fel kell nevelni a roma elitet. A hátrányos megkülönböztetés elleni harcban nagy segítség lesz az antidiszkriminációs törvény. „Jó jel, hogy 130 honatya közül 103-an szavazták meg a tervezet második olvasatba utalását, csak kilencen ellenezték a javaslatot, és 18-an tartózkodtak. Ennek ellenére a parlamentben még problémák várhatóak az uniós csatlakozásunk szempontjából is fontos normával kapcsolatban. Ha nem fogadjuk el, nemzetközi bíróság elé kerülhet az ország” – részletezte az MKP képviselője. Lapunknak elárulta: módosító indítvánnyal igyekeznek javítani a javaslaton. Szeretnék visszacsempészni a törvénybe azt a részt, mely pozitív kiegyenlítő intézkedéseket tenne lehetővé.
„Olyan régen akarjuk ezt a jogszabályt, oly régen harcolunk érte, hogy mára a nyilvánosság lassan elfelejti a lényeget” – véli Kusý, aki reméli: a közvélemény felébred téli álmából, s nyomást gyakorol a képviselőkre. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 03.20.
Mi az elnökválasztás tétje?
2021. 12.05.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.