Nem csak az alvást zavarja az óraátállítás

Az Európai Bizottság felmérésén résztvevők 84 százaléka az óraátállítás eltörlése mellett tette le a voksát. Sokan azzal érvelnek, hogy az átállításnak negatív hatásai vannak az egészségre. Valóban így van?

Igen, mindenképpen, és ennek több káros következménye is van. Ilyen például a biológiai óránk megzavarodása, amely az életfolyamataink összehangolásáért felelős. Az óraátállítás után legalább két hétre van szüksége a szervezetünknek ahhoz, hogy a biológiai óránk újra harmonikusan tudjon működni. Életfolyamatnak számít például a figyelemciklus is. Azt már sokan tudják, hogy léteznek az úgynevezett másfél órás éjszakai alvásciklusok. Ezek a ciklusok nappal is működnek, figyelem formájában. Nappal a figyelmünk ugyanúgy másfél óránként lankad, ilyenkor lassabban tudunk reagálni a történésekre, és a döntéseink is hibásabbnak bizonyulnak. Egy pár perces pihenő után a figyelmünk újra visszaáll. Ha valakinek van egy megszokott napirendje, akkor egy idő után ahhoz igazodnak ezek a zavarosabb időszakok is. Az ember ezekben az időszakokban ösztönösen kikapcsol, tehát ilyenkor főz egy kávét a munkahelyén, eszik, vagy elszív egy cigarettát. Az óraátállítás miatt ezek az időszakok eltolódnak. Egyáltalán nem véletlen, hogy az átállítás utáni időszakban döbbenetes mértékben növekszik a balesetek száma az utakon. A másik dolog, hogy ilyenkor jelentősen megnövekszik az agyvérzések száma is. Ahogy már említettem, az alvás is másfél órás ciklusokra oszlik. Az egyik fázis az úgynevezett REM fázis, amely során álmodik az ember, ez leginkább a hajnali órákra tehető. A REM fázisra jellemzőek a legmagasabb vérnyomáskiugrások. Ha például egy órával korábban kell kelnünk a megszokottnál, a REM fázis nem fejeződik be, és ez nagy terhelést jelent a szervezet számára.

Milyen korcsoport számára jelenti a legnagyobb veszélyt az óraátállítás? A gyerekekre, és az idősebb generáció tagjaira nagyobb megterhelés nehezedik ilyenkor, vagy a középkorúak is ugyanolyan rosszul viselik?

Minél idősebb az ember, annál nehezebben kezeli ezeket a változásokat. Viszont fontos megemlíteni, hogy a kamaszkor is kritikus időszaknak számít. Ilyenkor a hormonális változások miatt a gyerek egyik hétről a másikra két órával később álmosodik el, viszont az alvásigénye még mindig kilenc óra. A kamaszok számára így is túlságosan korai a reggeli 7 órás kelés, és az óraátállítás miatti hiányzó egy óra nagyon rossz hatással van a szervezetükre.

Az Európai Bizottság a tervek szerint kidolgoz egy törvényjavaslatot, mely belátható időn belül az Európai Parlament elé kerül. Ha a parlament elfogadja a tervezetet, akkor az egyes tagállamok dönthetnek majd, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék bevezetni. Ön szerint melyik lenne kedvezőbb az embereknek?

Véleményem szerint jobb lenne a téli, hiszen ha nyáron este 9-ig világos van, akkor kitolódik az alvás előtti úgynevezett lecsendesedési időszak. Ez nagyjából másfél-két óráig tart, és így az ember este 11 előtt nagyon nehezen alszik el, viszont másnap reggel már korán kell kelnie. Mindenesetre a legfontosabb az, hogy legyen egy egységes rendszer, és végre töröljék el a felesleges óraátállítást.