Nem a Baross Gábor Alap osztja a pénzt

A Magyarországról érkező gazdaságfejlesztési csomag elsősorban a szlovákiai magyar kis- és középvállalkozások támogatására érkezik – ilyen csomagokat az Orbán-kormány Vajdaságba és Kárpátaljára is küldött, igaz, jóval nagyobb keretösszeggel. A felvidéki elosztási mechanizmus megtervezését az MKP-ra, mint a magyar kormány helyi stratégiai partnerére bízták. Az eredeti tervek szerint a párt 2013-ban és 2014-ben készült gazdaságfejlesztő terve, a most frissített Baross Gábor Terv mögé állították volna be a pénzt, a pályázatokat pedig a vajdasági csomagot szétosztó Prosperitati Alapítvány mintájára felállt Baross Gábor Alap (BGA) bonyolította volna le. A tervnek azonban csak az első része valósul meg, a BGA szerepe más lesz – derült ki az alap és a terv komáromi bemutatóján.

Agytrösztté vált alap

A Baross Alap szerepe a Baross Gábor Terv és a gazdaságfejlesztő csomag társadalmi kommunikációja lesz – mondta Iván Tamás, az alapítvány elnöke. Az alap Szlovákia-szerte konzultációkat szervez majd az ősz folyamán a tervről, az egyes állomásokon a helyi kis- és középvállalkozókkal vitatják majd meg a hibákat és részleteket. Menyhárt József, az MKP elnöke elmondta, az alapítványra egyfajta agytrösztként kell gondolni, mely konzultációt végez, javaslatokat, irányelveket dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy a felvidéki gazdaságstratégia-szervezés milyen irányba mozduljon el egy-egy régióban – mert más prioritásai vannak Pozsonynak, mint Gömörnek vagy Bodrogköznek.

Az aktualizált Baross Tervet az MKP tervének nevezte, ám szerinte nem a párt által „megrendelt” emberektől jövő anyagról van szó – ahogy elmondása szerint a BGA kuratóriumát sem pártemberek, hanem szakmailag felkészült emberek alkotják, akik nem a pártpolitikát, hanem a felvidéki gazdaságpolitikát tartják szem előtt. A kuratóriumban négy ember kapott helyet: Lelkes Gábor közgazdász, Mészáros Győző korábbi földművelésügyi államtitkár, Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának korábbi dékánja, valamint Géresi Róbert református püspökhelyettes.

De ki osztja a pénzt?

A rendelkezésre álló több mint 16 millió euró elosztása azonban nem az ő felelősségük lesz. Azt azonban, hogy pontosan ki felel majd a pályázatokért, még nem árulták el az illetékesek. Annyit mondtak csupán, hogy a pályázatokat egy olyan magyarországi szervezet írja ki, mely teljes lefedettséggel bír a határ mentén, és biztosítani tudja a pályázatok feldolgozását. A HVG információi szerint a határ menti kétoldalú projekteket is irányító Széchenyi Programiroda lesz a pályázatok kezelője.

A pályázatok elbírálására Iván Tamás, Baross Gábor Alap igazgatója szerint független értékelői csoport áll fel, melyben szlovákiai és magyarországi pályázat-koordinátorok kapnak helyet. Arra a kérdésre, miért nem a Baross Alapítvány égisze alatt zajlik majd a pályázás, azt mondta, változott a helyzet, ám erről sem az alapítvány, sem a magyar fél nem tehet.

Felvetésünkre, hogy a szlovák fél élt-e valamilyen kifogással, Menyhárt József azt válaszolta, ezt a szlovák féltől kell megkérdezni, ők nem erősítik meg, de nem is cáfolják ezt. Hozzátette: korábban a sajtó azzal támadta a pártját, hogy a gazdaságfejlesztő forrásokat csókosainak és saját holdudvarának akarják osztani, ám ez nem így van, hiszen ők a teljes felvidéki közösségben gondolkodnak, nem pártfinanszírozás a céljuk. Leszögezte: pártja szempontjából fontos, hogy ne legyenek támadhatók. „A Baross Gábor Alap a pályázati lehetőségeket kommunikálja, célja és küldetése a kapcsolattartás és a gazdasági kérdések megvitatása” – mondta hozzátéve, örül, hogy a pénzosztás felelősségével nem a Baross Alapítványt bízták meg.

15 ezer a maximum

A pénzre a tervek szerint október elejétől lehet majd pályázni, a pályázati kiírásokat egy weboldal felületén teszik majd közzé, ám még nem árulták el, pontosan hol. Legfeljebb 15 ezer eurós támogatásra lehet majd pályázni 30 százalék önrész mellett. Azért nem többre, mert Magyarország és Szlovákia is EU-tagország, és érvényes rájuk a de minimis szabály, mely 15 ezer euróban állapítja meg az agráriumban és a kis- és középvállalkozások esetében a vissza nem térítendő támogatások maximális összegét – mondta Farkas Iván, az MKP gazdasági alelnöke a sajtótájékoztatón. Menyhárt hozzátette: a későbbiekben a tervek szerint nagyobb összegben hitelkonstrukciók is elérhetővé válhatnak, amennyiben sikeresnek bizonyul a program első köre.