Nehézkes kisebbségi jogérvényesítés

Fiala-Butora János jogász, emberjogi szakértő és Ravasz Ábel, korábbi romaügyi kormánybiztos, a Híd egykori alelnöke a nemzetiségi és a szexuális kisebbségek jogainak összefüggéséről még szombaton délelőtt beszélgetett a Gombaszögi Nyári Táborban. Fiala-Butora elmondta, a magyar kormány által átültetett, „gyermekvédelminek” nevezett törvény valójában az LMBTQI+-emberek ellen irányul. A szakértő a témában korábban az Új Szó hasábjain „Melegjogok” az EU-ban és a szlovákiai magyar valóságban címmel publikált egy írást, amelyben megállapítja, a magyar kormány a gyerekek védelmére hivatkozik, de első olvasásra is látszik a pongyola-megfogalmazásokból, hogy a törvény nem létező veszélyekkel szemben lép fel, túlzó intézkedésekkel. Fiala-Butora szerint a társadalomnak egy adott kisebbség ellen hangolása fizikai erőszakba csaphat át, ami nagyon hasonló ahhoz, mint mikor a Mečiar-korszakban a magyar közösség ellen uszítottak, ami aztán magyarellenes atrocitásokat okozott. „Én magam is találkoztam ilyennel, mert a politika ezt gerjesztette” – tette hozzá a magyarellenes atrocitásokról szólva.

Van másik út

A szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatban Fiala-Butora arról beszélt, Nyugat-Európában nemigen ellenzi azokat senki, ezért a nemzetközi szervezetek viszonylag hangosan képviselik azokat. „A nemzetiségi kisebbségek jogait viszont nem ilyen mértékben reprezentálják” – mutatott rá a szakértő, azzal, hogy ez szülhet az emberekben ellenérzést. „Ez a sértődöttség azonban politikailag sehová sem vezet” – tette hozzá. Megjegyezte, a magyar kormány kampánya ennek ellenére pont ezt az érzelmi reakciót, ezt a sértődöttséget erősíti fel. „Szerintem ez nekünk nem jó, és van másik út” – jelentette ki azzal, a határon túli magyar szereplőknek rá kell mutatniuk, hogy ez milyen károkat okoz és milyen hátrányokkal jár a nemzetiségi kisebbségek jogainak érvényesítése szempontjából. Fiala-Butora úgy véli, az emberi jogok melletti hangosabb kiállással a nemzetiségi kisebbségek képviselői olyan szövetségeseket találhatnának, amelyek az etnikai közösségek jogainak érvényesítésében is segíthetnének.

Szövetségesek lehetnének

Ravasz úgy véli, az egyes kisebbségek számára hatékony stratégia lehet, ha érzékenyek egymás problémái iránt, egymást támogatva képviselik az adott csoport jogait a többséggel szemben. „Megpróbálnak koalíciókat építeni” – magyarázta, de hozzátette, ez az együttműködés a nemzetiségi kisebbségek esetében sem valósult meg. „Ha az összes kisebbséget sikerülne egy platformra szervezni, még többen is vagyunk, mint a többség, de így, hogy mindenki maga vívja a harcait, ez már most egy elvesztett küzdelem” – jelentette ki azzal, a szlovákiai magyarok a legkevésbé érzékenyek más kisebbségek problémái iránt.

Ravasz arról is beszélt, a szlovákiai magyar politikum alábecsüli a generációváltás jelentőségét. „Ha azokkal az ideológiákkal és stratégiákkal próbáljuk megszólítani a harminc év alatti választót, mint a hetven év felettit, akkor az kudarcot fog vallani. A harminc év alatti magyar választók jelentős része ugyanis nem hajlandó elfogadni egy intoleráns beszédmódot az LMBTQI+-közösséggel szemben. Hiába fogják tizenötödször is megkoszorúzni ugyanazt a turult, az nem fogja őket érdekelni” – magyarázta Ravasz. Szerinte az etnikai politizálás szempontjából, amely során a nagyjából 9–10 százalékos magyarság felének, ötszázaléknyi választónak a szavazatát kell a parlamentbe jutáshoz megszerezni, egyfajta szűklátókörűség a szexuális kisebbségekkel szembeni beszédmód. Hiszen az ötszázalékos eredményt csak úgy lehet elérni, ha az adott politikai szereplő a fiatal generáció elvárásait is teljesíti. Fiala-Butora hozzátette, tapasztalata szerint a szexuális kisebbségeknek a hazai társadalomban valószínűsíthetően nem akkora az elutasítottsága, hogy hatékonyan lehessen kampányolni egy LMBTQI+-ellenes narratívával. Úgy véli, a szlovákiai magyar politikai szereplők is bátrabban kiállhatnának a szexuális kisebbségek mellett.

Ravasz arról is beszélt, az LMBTQI+-közösségnek a társadalomban van egy természetes rátája és egyre kevesebb ember fél ezt megélni. „Nem elmondani, hanem megélni” – hangsúlyozta.

A gombaszögi pódiumbeszélgetést a Kompromisszum magazin szervezte és a portál munkatársa, Pataki Tamás vezette.

Pozsonyban is Pride

Ahogy arról beszámoltunk, a múlt szombaton tartották Budapesten a Pride felvonulást. A rendezvény apropóján egyébként az Egyesült Államok, Németország és 36 másik ország nagykövetsége nyilatkozatban szólította fel a magyar kormányt, hogy védje meg az LMBTQI+-emberek jogait, és törölje az őket diszkrimináló törvényeket. Most szombaton Pozsonyban rendeznek hasonló megmozdulást.