Néha segít a parlamenti küszöb

Nem ez az első választás, amelyen fontos szerep hárulhat a kispártokra. Az 5%-os bejutási küszöb dönthet arról, milyen kormány alakul: a Smer egyedül folytatja, koalíciós partnerre lesz szüksége, ellenzékben marad?

A legújabb kori szlovákiai parlamenti választások hemzsegnek az olyan esetektől, amikor egy-egy párt kiesése döntött a leendő kabinet összetételéről. A legismertebb eset talán a 2002-es. A választások előtt az SNS szétesett, a pártból kizárt Ján Slota Valódi SNS (PSNS) néven saját pártot hozott létre – a két nacionalista párt együtt 7 százalékot ért el, ám külön-külön egyik sem lépte át a küszöböt. A HZDS-ből a választások előtt kiebrudalt Ivan Gašparovič gyorsan létrehozott HZD-je elvett 3,3%-ot Mečiaréktól, az SDĽ és Milan Ftáčnikék SDA-ja pedig 1,8, illetve 1,4%-kal maradt a kapu előtt. Mivel a jobboldali voksok nem vesztek el, megalakulhatott a második Dzurinda-kormány. Ha csak egy kisebb párt bejut, másként alakul a történelem.

A Radičová-kormány stabilitása nem Matovičék négy képviselőjén múlt volna, ha az MKP 5%-kal becsúszik a parlamentbe. Igaz, ha a szintén épphogy kimaradó HZDS jut be, akkor nem is lett volna Radičová-kabinet. A kiesők 2012-ben a Smernek segítettek: ha nem vész el a voksok ötöde, Robert Fico nem tudott volna egyedül kormányt alakítani.

Arányaiban annyi szavazat, mint a legutóbbi választáson (19,4%), már régóta nem maradt mandátum nélkül. Egészen pontosan 1992 óta, akkor a szlovákiai parlamenti választáson a leadott voksok 25,6%-a olyan pártnak jutott (közte 2,3% a Magyar Polgári Pártnak), amely nem lépte át a bejutási küszöböt. Ennek ellentéte 1998-ban esett meg: akkor a leadott szavazatok 94,2%-a mandátumot ért, vagyis a választói akarat ekkor öltött testet a legpontosabban a parlament összetételében.