Az SIS nem csak most dolgozik „aktívan” a kormány kezére – négy furcsa precedens a történetéből

A SIS-t 1993-ban hozták létre a Csehszlovákiában hírszerzéssel és kémelhárítással foglalkozó FBIS romjain. Nem az egyetlen hírszerző testület Szlovákiában, de egyértelműen a leghírhedtebb. Fennállása során tizenhárom igazgatót fogyasztott el, csak az elmúlt öt évben négyen irányították a testületet.

Ifjabb Michal Kováč elrablása

A Szlovák Köztársaság megalakulásának első éveiben a SIS aktív szerepet játszott a közéleti tevékenységek alakításában – annak is köszönhetően, hogy Ivan Lexa vezetésével Vladimír Mečiar gyakorlatilag az államhatalom közvetlen irányítása alá vonta a testületet. 

Bár mindent kétséget kizárólag máig nem sikerült bizonyítani, de a SIS nagy valószínűséggel kivette a részét Michal Kováč államfő fiának elrablásából. 

Az ifjabbik Kováčot rejtélyes körülmények között hurcolták el Pozsonyból Ausztriába, ahol – feltételezték – őrizetbe veszik egy németországi elfogatóparancs miatt. Mečiar következetesen arról beszélt, hogy Kováč „elrabolta magát”, majd amnesztiát adott az elkövetőknek. A titkosszolgálat célja az volt, hogy növeljék a kényelmetlennek bizonyuló államfőre háruló nyomást és esetleg előidézzék a lemondását – mindezt az aktuális kormány érdekében.

A beszervezett újságíró

Peter Tóth újságíróként kezdte a karrierjét a kilencvenes években, többek között a Sme napilapnak is dolgozott, 

majd 1998-ban az első Dzurinda-kormány idején a SIS alkalmazottjává vált – és ebben a minőségében több titkosszolgálati játszmába is bekapcsolódott. 

A probléma az volt, hogy ezt 2002-ig a napilap újságírójaként tette. Ilyen minőségében került konfliktusba Vladimír Palko belügyminiszterrel is, aki ellen névtelen feljelentést tett. Tóth ebben az időszakban összebarátkozott Marian Kočner oligarchával és másfél évig foglalkozott többek között a meggyilkolt Ján Kuciak tényfeltáró újságíró tevékenységének figyelésével.

A Gorilla-iratok

2011-ben komoly felzúdulást okozott a szlovákiai közéletben az úgynevezett Gorilla-iratok nyilvánosságra kerülése. A Szlovák Információs Szolgálat 2005 és 2006 között készített lehallgatási anyagai kerültek napvilágra, a felvételek Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosának háttérbeszélgetéseiről készültek egy külön az SIS által kibérelt konspirációs lakásban. 

A hanganyagokból kiderült, hogy Haščák a második Dzurinda-kormány elitjével és döntéshozóival, de Robert Fico későbbi miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápolt, és zárt ajtók mögött döntöttek fontos gazdasági kérdésekben. 

Az Alkotmánybíróság 2012-ben megállapította, hogy a felvételek illegálisan készültek, a SIS néhány tisztviselője pedig az üzletemberekkel való egyezkedésre használta fel azokat. A Gorilla-iratok kapcsán szerveződtek Szlovákiában az első igazi tömegtüntetések 1998 óta, a jobboldal több háttérembere pedig lemondásra vagy visszavonulásra kényszerült.

A megvádolt igazgató

Bár az SIS igazgatói közül többen is bűncselekmények gyanújába keveredtek – a leghíresebb közülük a Mečiar-kormány idején ténykedő Vladimír Lexa –, 

az első előzetes letartóztatásba vett vezetőnek az a Vladimír Pčolinský számított, aki 2020 és 2021 között egy évig vezette a titkosszolgálatot.

 Pčolinský nem hivatalosan a Sme rodina jelöltjeként került a tisztségbe, de a koalíció belső konfliktusai és a sokasodó kételyek miatt leváltották, 2021 márciusában – még a SIS igazgatójaként – őrizetbe vette a NAKA és vádat emeltek ellene. A hatóságok állítása szerint 40 ezer eurót fogadott el Zoroslav Kollár vállalkozótól, és cserébe ígéretet tett neki arra, hogy a SIS nem fogja megfigyelni. Az utódja, Michal Aláč is vele együtt került egy másik botrányba, az azóta összeomló Végkifejlet-ügy (Rozuzlenie) kapcsán mindkettejüket megvádolták azzal, hogy részt vettek egy szervezett bűnözőcsoport kialakításában és üzemeltetésében.