Ne legyenek mostohagyerekek

Minden harag és keserűség nélkül, puszta tényként mondom, azért indulok függetlenként, mert az MKP nem tartott igényt a munkámra A Jednota-Coop boltjai a Dunaszerdahelyi járásban szemmel láthatóan éledeznek, szupermarkettjeik pedig árban, színvonalban is állják a versenyt a sokasodó nyugati üzletláncokkal. Sikeres elnökként miért szeretne mégis megyei önkormányzati képviselő lenni?

Tíz esztendő gondjai és olykor keserű tapasztalatai érlelték meg bennem ezt az elhatározást. Sokan a letűnt rendszer csökevényének tartották a szövetkezeteket, igyekeztek ellehetetleníteni ezt a szférát, mások éppen csak megtűrték, valójában senki sem támogatott bennünket. Pedig a szövetkezeteknek nagy hagyományuk volt az elmúlt évszázad Magyarországában, a Csallóközben is, s ma például Olaszországban, Németországban, a skandináv államokban virágoznak ezek a társulások. Szerintem a csallóközi mezőgazdasági szövetkezetekben is egyre kevesebb volt a szájtépő ideológia, mind több a kiváló szakember és az akkori időkben aránylag jól fizetett munkahely. Az eltelt tíz esztendő során kevés maradt meg belőlük, mert sok helyen a gátlástalan szerencselovagok szinte mindent lepusztítottak és kiraboltak. Nehéz helyzetbe kerültek a lakásszövetkezetek és a kisipari társulások is, habár – akár csak a fogyasztási szövetkezetünk – lassanként talpraállnak. Nos, jómagam sokakkal együtt azt szeretném, ha a törvények még inkább olyan vállalkozóbarát környezetet teremtenének, amely valóban szabad versenyt tesz lehetővé. Ne legyenek kedvezményezettek és mostohagyerekek. Sem nemzetiségi szempontból, de úgy sem, hogy egyes térségek indokolatlan előnyt élveznek. Ezeket a törvénymódosításokat alulról, a megyei önkormányzatok szintjén kell kezdeményezni, mert a központi államhatalom tíz év alatt képtelen volt ezeknek a gondoknak az orvoslására. Megyei képviselőként a kedvező változásokat szeretném szorgalmazni.

Hadd tegyek fel két megkerülhetetlen kérdést. Igaz-e, amit egyesek suttognak Dunaszerdahelyen, miszerint ön a HZDS és a Smer csendestársaként jelölteti magát?

Ezt rosszakaróim, a negatív kampány gyászvitézei terjesztik rólam. Független képviselőként indulok, semmilyen párttal sem kötöttem titkos alkut. Már csak azért sem, mert ha a szülőföldünk jövőjéről, boldogulásáról beszélünk, akkor nincs helye a pártoskodásnak, a személyes érdekeknek. Minden jó kezdeményezést, okos ötletet fel kell karolni, hogy több öröme és kevesebb gondja legyen végre a csallóközi embernek is.

Mindezek ellenére is rákérdezek: miért nem az MKP jelöltjeként indul?

Minden harag és keserűség nélkül, puszta tényként válaszolom, hogy azért, mert a magyar párt vezetői nem tartottak igényt a munkámra. Pedig nem is olyan régen a Magyar Polgári Párt egyik gazdasági tanácsadója voltam. Ma is vannak terveim, elképzeléseim, de mint említettem, az MKP mostani járási vezetőit ezek valószínűleg nem érdekelték.

Akkor mondja el most az olvasóinknak!

Nem elég éjt nappallá téve papolni a munkanélküliség csökkentéséről. Végre tenni is kellene valamit e súlyos gondok enyhítése érdekében. Az állam még ma is inkább a munkanélküliséget támogatja, ahelyett, hogy a sok pénz egy részével a vállalkozókat, a szövetkezeteket, vagyis a sikeres embereket, köztük az új munkahelyek megteremtőit segítené. ĺgy valójában a feketegazdaság elburjánzását erősíti. Kinek jó vajon, hogy a Dunaszerdahelyi járásban kerületi szinten hivatalosan a legalacsonyabbak az átlagbérek, miközben a lakosság arányszámát tekintve országos viszonylatban is legtöbb a gépkocsi. Hosszabb távon ez a helyzet sem az állam, sem pedig a polgár számára nem tartható. Sok szorgalmas és rátermett csallóközi nem járna dolgozni Ausztriába és máshova, nem vállalna sokszor megalázó helyzeteket, ha idehaza lenne munkája és tisztességes bért kapna. Azzal, hogy számos hatáskör a megyei és a helyi önkormányzatokhoz kerül, nagyobb a remény arra, hogy az okos helyi és regionális kezdeményezések valóra válthatók. ĺgy több lesz a munkahely és nagyobb a fizetés.

Ezekből a szép tervekből mi valósulhat meg a Dunaszerdahelyi járásban?

Sok minden, ha az illetékesek adókedvezményekkel, az önkormányzatok pedig kedvezményes telekvásárlási lehetőségekkel igyekeznek idecsalogatni a főleg zöldmezős beruházások iránt érdeklődő stratégiai befektetőket. Bősön remélhetően mielőbb felépül az ipari park, Dunaszerdahelyen is reális ilyen munkahelybővítő kezdeményezés felkarolása. Nagymegyeren szépen gyarapodik a termálfürdő, már letelepedett a német Edscha cég, Somorján viszont még mindig kihasználatlanul folyik el a hévíz, amelynek hasznosításával százak juthatnának munkához, lakóhelyükhöz közel. Szeretnénk mielőbb feléleszteni a régió gyümölcs- és zöldségfeldolgozó hagyományait. Pozsony, Győr, de Bécs közelsége is lehetőséget kínál a bedolgozó vállalkozásoknak. Mindezek beindulásához működőtőke és a kölönböző személyeskedések helyett összefogás, együttgondolkodás szükséges.

A működőtőke idecsalogatásában a külföldi helyzetismeret és a szakmai, emberi kapcsolat pótolhatatlan szerepet tölt be. Önnek milyen külföldi kapcsolatai vannak?

Túlzás nélkül állíthatom, hogy kiválóak. Elsősorban természetesen Magyarországon, Csehországban és Ausztriában, de nemcsak ott. Együttműködünk olasz szövetkezetekkel, skandináv és norvég befektetőkkel új hipermarkettek építését is tervezzük, ahol sokan jutnak majd munkához. Ha választópolgáraim lehetővé teszik, akkor ezeket a kapcsolatokat nemcsak a munkahelyemen, hanem más területen is érvényesíteni tudom.

Ebben a kampányban nem szorulnak kissé háttérbe a független képviselők?

Látszólag igen, hiszen a leghangosabbak a pártok kampányai. Azt hiszem azonban, hogy nem a sok plakát és a reklám dönt elsősorban, hanem a program és a mögötte rejlő szakértelem. Ezt a véleményemet erősíti az a tény is, hogy ezúttal a polgárok nem pártlistára és párttagokra, hanem a rátermett személyekre voksolnak. Más régiók magyarjaihoz hasonlóan a csallóköziek is. Ezért bízom abban, hogy eddigi munkám talán a legjobb ajánlólevél ahhoz, hogy én is elnyerjem a bizalmukat.