Nálunk nehéz megszervezni egy támadást, mert nincsenek terroristasejtek

Nem valószínű, hogy George Bush amerikai vagy Vlagyimir Putyin orosz államfőt nálunk fogják eltenni láb alól, ám mivel a terrorizmus kiszámíthatatlan, semmit sem lehet kizárni. A csúcstalálkozóval összefüggő biztonságpolitikai kérdésekről Ivo Samson külpolitikai elemzőt faggattuk.Biztonsági szempontból Szlovákia felkészült a Bush–Putyin csúcstalálkozóra?

Volt idő felkészülni. Az amerikaiak és az oroszok feltérképezték a terepet, a titkosszolgálatok figyelik a szóba jöhető terroristák lehetséges útvonalait, a biztonságiak egyetlen pillanatra sem tévesztik szem elől egyik politikust sem. Előre igyekeztek kiszámítani, itt-tartózkodásuk alatt mi lehet a leggyengébb láncszem. Nálunk nehéz lenne megszervezni egy támadást, mert a terroristáknak itt nincsenek egységeik: az arab, iszlám országokból hozzánk nem érkeznek tömegesen menekültek, s köztudottan, éppen közöttük bújnak meg a terroristák. Szlovákiában ilyen közösségek alig vannak, legfeljebb 3-4 száz tagot számlálnak. Ugyanakkor a veszélyt nem lehet alábecsülni, semmit sem lehet kizárni.Csaknem 300 milliót különített el az ország a találkozóra, ebből rengeteg pénzt új felszerelésre, műszerekre fordítottak. Indokolt a költekezés?

Szlovákia szuverén állam, ami nemcsak jogokat, hanem bizonyos kötelességeket is jelent. Akár tetszik, akár nem, ezek közé tartozik az is, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamaként olykor aktív szerepet kell vállalni a nemzetközi kapcsolatok terén, ezért az ország időnként a figyelem középpontjába kerülhet, jelentős politikusokat láthat vendégül. Most ugyan több milliós kiadásról van szó, ám ez hosszú távú befektetés. Az óvintézkedéseknek, az új felszerelésnek és a tapasztalatoknak a jövőben is hasznát vesszük nemcsak a terrorizmus, hanem a vandálok, az antiglobalisták és egyéb szélsőséges csoportok elleni harc terén is. Szemellenzős hozzáállás azt hangoztatni, a pénzt az egészség- vagy oktatásügyre lehetett volna fordítani. Az eseményeket felülnézetből is szemlélni kell.Állítólag Bush és Putyin magukkal hozzák úgynevezett atombőröndjüket. Nem jelent ez veszélyt ránk nézve?

Oroszország és az Egyesült Államok legmagasabb szintű képviselői szinte állandóan úton vannak, ezért nincs más választásuk, mint mindenhová magukkal vinni az atombőröndöt. Ilyen szempontból az összes ország, ahol éppen tartózkodnak, veszélyben van. Az atombőrönd önmagában nem veszélyes, nem sugároz, nincs benne bomba. Azokat az információkat és eszközöket tárolják benne, melyek segítségével az amerikai vagy az orosz elnök szükség esetén enge-délyt adhat atomfegyver bevetésére. Nemcsak ezt tartják maguknál, hanem azok az emberek is mindenhová elkísérik őket, akik tanácsaira támaszkodhatnak, mielőtt parancsot adhatnak egy esetleges atomtámadásra. A nap minden percében készenlétben kell állniuk, hiszen egyre több országnak van atomfegyvere, a terrorizmus pedig kiszámíthatatlan.Eduard Kukan külügyminiszter nem bánná, ha Szlovákiában valamilyen egyezményt is aláírna a két államfő, s ezt Pozsonyról neveznék el. Az egyezség éppen az atomfegyverekkel lehetne kapcsolatos...

Félreértés történt, amiről első-sorban maga Kukan tehet: elkezdett saját álmairól beszélni, ezek önálló életet kezdtek élni, egyesek tényként kezdték kezelni. Szerintem nem valószínű, hogy aláírnak olyan egyezményt, mely korlátozná az atomfegyverek számát. Ilyen megállapodás ugyanis már 2002-ben született, mindkét ország precedens értékű szerződést írt alá a nukleáris fejek radikális csökkentéséről. A folyamat zajlik, erről nincs mit aláírni. Nem kizárt azonban, hogy Pozsonyban a rakétaelhárító lövedékekkel kapcsolatban megegyeznek valamiről. A vállról indítható, infravörös hőérzékelővel felszerelt amerikai Stingerek és az orosz Iglók ugyanis veszélyeztetik a civil repülőgép-forgalmat. Mindkét ország gyárt ilyen rakétákat, s eladják a világ különböző részeibe, akár terroristák kezébe is kerülhetnek. A nyolcvanas években az USA az afgánoknak is adott ilyen fegyvereket. Az esetleges pozsonyi szerződésben arra kötelezhetné egymást az orosz és az amerikai fél, hogy kölcsönösen tájékoztatni fognak arról, kinek és mennyi rakétaelhárító lövedéket adtak el, hogy könnyebben ellenőrizni tudják esetleges alkalmazásukat. A kabinet közvetlenül a találkozó előtt hagyta jóvá azt a kormányrendeletet, mely értelmében a védelmi miniszter lelövethet minden olyan gépet, mely veszélyt jelent az ország biztonságára. Alkotmányjogászok szerint azonban ezt törvénnyel kell szabályozni, s alkotmányellenességet hangoztatnak.

Jó, hogy legalább kormányrendelet szabályozza ezt. Szlovákiában erről már évek óta folyik a vita, meggyőződésem, ha lett volna elég idő a megfelelő törvény elfogadására, a kabinet nem elégedett volna meg a mostani megoldással. A csúcstalálkozó miatt azonban gyorsan kellett cselekedni. Az amerikai fél külön nem kérte ilyen norma elfogadását, ám az USA valószínűleg feltette kérdést: Szlovákia felülről is képes megvédeni az amerikai elnököt, s képes elhárítani egy esetleges légi támadást? Rá kellett jönnünk, nincs olyan jogszabály, mely alapján védekezhetnénk a felülről jövő támadással szemben. Még a csúcs előtt biztosítékot kellett adni, hogy jogrendünk erre az esetre is gondol. Semmiképpen sem jó, hogy kapkodtunk, de az igazságügyi és a védelmi miniszter azonnal megígérte: a kormányrendeletet hamarosan törvény váltja fel.