Nagy változások előtt az egyetemek

Egy évig húzódott a felsőoktatási törvények módosítása, melyeket még Peter Plavčan (SNS-jelölt) korábbi tárcavezető kezdeményezett, s melyre a plénum tegnap bólintott rá. A törvények még az utolsó pillanatban is változtak, a kabinet által megtárgyalt tervezetekhez 90 módosító javaslatot terjesztettek be, többségüket a koalíciós képviselők.

Új minőség-ellenőrzés

Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter javaslatai alapján új minőségbiztosítási rendszert alakítanak ki a felsőoktatási intézményeknek. Megszűnik az akkreditációs bizottság, szerepét az úgynevezett akkreditációs ügynökség veszi át. Az ügynökségben egy kilenctagú döntőbizottságnak lesz döntő szava, melynek többségét a tárca delegálja, tagokat delegálhatnak továbbá az egyetemek és a munkáltatók is. Egy-egy vitás kérdésben legkevesebb hét tagnak kell azonos álláspontra jutnia. Az ügynökségnek a felsőoktatási intézmények minőségének ellenőrzése mellett feladata lesz az új tanulmányi programok engedélyezése is. A módosítást követően az egyetemeknek a saját maguk által megszabott kritériumoknak kell megfelelniük, ahogyan az egyetemi oktatókkal és diákjaikkal szemben is az adott oktatási intézmény fogalmazza meg az elvárásokat, feltételeket. Az akkreditációs ügynökség pusztán azt ellenőrzi, hogy az egyes iskolák betartották-e saját kritériumaikat, szabályaikat.

Veszélyben a színvonal

Az oktatási tárca szerint a módosításokkal nyitottabbakká válnak az egyetemek, és jóval nagyobb szabadságot kapnak. Az ellenzéki képviselők szerint ezzel veszélybe kerülhet a hazai egyetemek színvonala. Martin Poliačik (Progresszív Szlovákia) úgy véli, lesznek olyan oktatási intézmények, melyek nem lesznek túlságosan szigorúak önmagukhoz. A tárca viszont azzal érvel, hogy az egyetemek minőségének biztosítása más országokban is így működik.

Minimális elvárások

A rektorok kifogásolták, hogy a tárca még minimális alapkövetelményeket sem fogalmazott meg a minőségbiztosítás terén, tehát minden az adott egyetemeken, főiskolákon múlik. Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter szerint azonban a felsőoktatási intézmények függetlensége végett az alapkövetelmények meghatározását az ügynökségnek engedte át.

Juhász György, a komáromi Selye János Egyetem rektora szerint nagy kérdés, hogyan áll fel a kilenctagú bizottság. A rektor szerint is probléma, hogy egyelőre semmilyen standardok nincsenek, amelyek alapján az ügynökségnek értékelni kellene az egyetemeket és a minőségbiztosítási eljárásokat. „Probléma, hogy szűkíteni akarják a tanulmányi szakokat. Magyarán: a jelenleginél jóval kevesebb szak nyílik, jóval szűkebb palettáról választhatnak a diákok. Továbbá újabb tanulmányi szakokat kell akkreditálni, s egyelőre az sem világos, hogy ezek milyen standardok alapján nyílhatnak meg” – magyarázza Juhász György. Hozzátette, a tárca azt ígéri, hogy ezeket a standardokat rövidesen kidolgozzák. Az egyetemeknek ugyanis ezen standardok alapján kell kidolgozniuk minőségbiztosítási dokumentumaikat és bevezetni eljárásaikat. Az átmeneti időszak ezért kritikus lesz.

Docensek, professzorok

A tárca végül engedett korábbi elképzeléséből, mely szerint a docensi és professzori pozíciókat ilyen végzettséggel nem rendelkezők is betölthetik. „A módosító javaslatnak köszönhetően továbbra is habilitációhoz lesz kötve a docensi vagy professzori hely azzal, hogy az ilyen pozíciót elnyerők ezt három év alatt szerezhetik meg, de ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelniük, mint amilyeneket az egyetem a habilitációs és inaugurációs eljárás során támaszt” – tájékoztatott Juhász György.

Átjárhatóság

A módosításoknak köszönhetően bevezetik az úgynevezett interdiszciplináris szakot, mely leegyszerűsítve lehetővé tenné a szakok közötti átjárhatóságot. A diák két különböző kar tantárgyait is hallgathatná és krediteket kapna értük. Juhász György szerint egyelőre kérdés, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban.

Egyetemek átvilágítása

Miroslav Beblavý (Spolu) ellenzéki képviselő a nemzetközi ellenőrök bevonását, az egyetemi oktatók bérének emelését, a felsőoktatási intézmények finanszírozásának módosítását és a munkaerőpiac igényeire orientált baccalaerátusi képzések bevezetését javasolta saját módosító javaslataiban. „Az oktatási miniszternek egy külföldi szakemberekből álló csoportot kellene megbíznia azzal, hogy egy év leforgása alatt mérjék fel a hazai felsőoktatási intézményeinket, és tegyenek javaslatot azok átszervezésére” – javasolta az ellenzéki képviselő, aki szerint a hazai főiskolák negyedét be kellene zárni. Javaslatait azonban elutasították.