Nagyobb béremelést akarnak a pedagógusok

„Az időhúzás minisztériuma”, „Finnország az ezer tó országa, Szlovákia az ezer ígéret országa” – ilyen és ehhez hasonló transzparensekkel tüntetett mintegy negyven pedagógus és diák tegnap reggel 7 órától az oktatási minisztérium épülete előtt a tárca tétlensége miatt. A Szlovák Pedagógusok Kezdeményezése (IŠU) és a diákok Nekünk nem mindegy kezdeményezésének képviselői tizenegy olyan kérdésre akartak választ kapni, melyek megválaszolását szerintük a kormánynak és minden hivatalnokának kulcsfontosságúként kellene kezelni. Martina Lubyová (SNS-jelölt) tárcavezető megjelent a tüntetők között, és tárgyalni invitálta őket. „Ma tüntetni jöttünk. Tetteket akarunk látni. Ha cselekednének, akkor tárgyalnunk sem kellene” – reagáltak a tiltakozók, akik választ várnak arra a kérdésre is, miért nem emelték a pedagógusok és tudományos munkatársak bérét 140, illetve további 90 euróval. Ezt a követelést a pedagógusok még 2016-ban fogalmazták meg.

Fix összeg helyett

A béremelés kérdését Peter Pellegrini (Smer) kormányfő nyitotta meg múlt pénteken. Szerinte a pedagógusok két lehetőség közül választhatnak. „2019 és 2020 januárjában 10-10%-kal emelkedjenek a bérek, vagy minden év szeptemberében 6%-kal” – javasolta a kormányfő. Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara elnöke és a Szlovák Pedagógusok Kezdeményezésének (IŠU) tagja elmondta, hogy elutasítják a 10%-os javaslatot, ugrásszerű emelést szeretnének.

Martina Lubyová szerint fix összeggel más országokban sem emelik a béreket. „Olyan helyzet is előállhatna, hogy azok, akiknek alacsony az alapfizetésük, százalékban sokkal nagyobb emelést kapnának, mint azok, akiknek magasabb a tarifabérük” – magyarázta Lubyová. Ugyanakkor Crmoman azt állítja, hogy a legutóbbi 6%-os emelés a valóságban 5,2%-ot tesz ki, s ha 2018-ban nem lesz emelés, akkor továbbra is csak kullogunk az OECD–országok pedagógusainak átlagkeresete után.

Két év múlva lesz hely

A pedagógusok azt is felrótták a tárcának, hogy nem tette vonzóbbá a pedagóguspályát, és hogy továbbra sincs elegendő óvodai férőhely. „Dolgozunk azon, hogy két éven belül az uniós forrásokat felhasználva annyi férőhelyet alakítsunk ki, hogy az ötévesek számára elegendő férőhely legyen, és ötéves kortól kötelezővé tehessük az óvodalátogatást” – válaszolta a felvetésre a miniszter. Országszerte jelenleg mintegy 11 ezer óvodai férőhely hiányzik.

A tiltakozók azt is kifogásolták, hogy a hazai oktatásügyet 2003-tól – ekkor lépett hatályba az oktatási intézmények decentralizációja – képtelenek egy minisztérium irányítása alá összevonni, és egységessé tenni az oktatási intézmények finanszírozását. Elfogadhatatlannak tartják a nevelőnők helyzetét is, akik épp a decentralizáció miatt az önkormányzatok alá tartoznak, s béremelésükről a polgármesterek önkényesen döntenek. Érthetetlen számukra az is, hogy miért halogatja a tárca a tankönyvpolitika reformját.

Tetteket akarnak

„Három év alatt három miniszter cserélődött ki, folyamatosan az oktatásügy reformjáról beszéltek, de mindhárman csak tologatták a határidőket, és semmit sem valósítottak meg. Elutasítjuk ezt a játékot – mondta Crmoman, hozzátéve, hogy az IŠU érzékenyen figyeli az elmúlt hónapok eseményeit. – Ezek fényében az oktatásügy gondjai mellékesnek tűnhetnek, nekünk azonban az ellenkezője a meggyőződésünk. Társadalmunk jövője az oktatásügy és az oktatási rendszer átalakításán múlik” – közölte Crmoman. (TASR, ie)