Nagy: Az eredmény a hazai politika tükre

Hogyan értékeli a szombati voksolást, és minek tulajdonítható az eredmény? 

Tiszteletben tartjuk a választás eredményét, de nem örülünk neki. Véleményem szerint az eredmény annak tudható be, hogy a választás nem az európai témák mentén zajlott, hanem a szlovák belpolitikai élet valamiféle tükrévé vált. Az otthon maradt választóink jelzést szerettek volna adni, hogy nem tetszik nekik ez a koalíció, amelyben most kormányozunk. Természetesen a himnuszügy sem segített, lehet, ha fél évvel korábban robbant volna ki, akkor sem segített volna, de nem lett volna ilyen nagy hatással, más lett volna az eredmény. 

A negatív eredményt részben a kormánykoalíció számlájára írja; hogyan tovább ezzel a koalícióval ezek után? 

Ha nem történik újabb botrány, galiba, akkor úgy gondolom, hogy a politikai paletta demokratikus részének is előnyösebb, ha a parlamenti választásra a rendes terminusban kerül sor. Így a Híd is be tudja fejezni azokat a prioritásokat, amelyek inkább gyakorlatiasabbak és sajnos a választók kevésbé értékelik. Szeretnénk befejezni a megkezdett munkát. Gondolok itt például az épülő R7-esre, amelyben rengeteg munka van. Szeretnénk megmutatni a választóknak, hogy érdemes, hogy van értelme a kisebbségi érdekképviseletnek, mert e nélkül nem működne a dolog. Ugyanakkor egy pozitív politikai üzenetre is szükség van, vagyis, hogy egy ilyen koalícióba még egyszer már nem veszünk részt. 

Nem lenne jobb, ha ennek a koalíciónak most lenne vége? Hiszen az eredmények tükrében a szavazók nem értékelik az eddig elért eredményeket. 

Én azt mondom, kaptunk egy olyan jelzést, amely szerint a politikánk egy bizonyos része nem nyerte el a választók tetszését. Továbbá nem volt ildomos az európai parlamenti kampány során olyan érveket használni, amelyek nincsenek összefüggésbe az Európai Unióval. Én egyáltalán nem számoltam azzal, hogy ez a választás a hazai kormányrészvételünkről fog szólni. Kidolgoztunk egy 15 pontos programot, ebben az európai témákkal foglalkoztunk, beszámoltam az ötéves eredményeimről, újabb célokat tűztem ki. Ezért nem kommunikáltam például azt, hogy hol, hány száz kilométernyi csatornahálózat épült meg, illetve mennyi támogatást tudtunk szerezni olyan területekre, amelyekre eddig lehetetlen volt. Lehet, hiba volt, hogy ezt nem kommunikáltuk a választók felé. 

Nem lenne szükség személyi konzekvenciák levonására ebben a helyzetben? 

Én nem érzem ezt. 

A Híd mellett az MKP sem került be az EP-be, ön szerint miért? 

A kormánypártokat jobban figyeli a sajtó, továbbá az ellenzéki pártok is folyamatosan bírálják őket, így nagyobb a kockázata annak, hogy a választó kritikusabban viszonyul hozzájuk. Az MKP eredményét talán úgy is lehetne értelmezni, hogy a választók nem szeretik a konfliktusokat. Amennyire a himnuszügy ártott a Hídnak, árthatott az MKP-nak is, mert hatalmas vehemenciával mutattak rá. 

Ki fogja folytatni a kisebbségi jogminimum ügyét? 

Ez nagyon jó kérdés. Én csak azt tudnám elfogadni, ha egy kisebbségi képviselő folytatná. Örülök Michal Šimečka leendő európai parlamenti képviselő felajánlásának, mely szerint hajlandó képviselni a magyar ügyeket az EP-ben. Viszont úgy gondolom, teljesen más dolog egy kisebbségi ügyet támogatni, és más egy kisebbségi ügyért harcolni. Harcolni csak az tud, aki igazán magáénak érzi a problémát. Gondolom, hogy felvesszük a kapcsolatot a romániai RMDSZ képviselőjével. 

Nem nyomta rá a bélyegét az eredményre az, hogy Bugár Béla kivonta magát a kampányból? 

Ez egyáltalán nem így van. Én tudom, hogyan működött a kampány. Eleve ilyen, illetve még kisebb részvételre számítottunk. Teljesen más kampányt kell folytatni ilyen helyzetben, és egy nagy 60 százalékos részvételű országos választáskor. Konkrétan megcélzott közösségekre koncentráltunk, rájuk irányítottuk a marketingeszközeinket. Lehet, hogy kevésbé volt látható, de annál intenzívebb volt, s a kollégák is részt vettek benne. Eleve a jelölteket is úgy választottuk ki, s az eredmények alapján régiójukban tudták mozgósítani a választókat. 

Az eredmények fényében hogyan tovább? 

Öt évvel ezelőtt 32 ezer szavazatot szereztünk úgy, hogy nem voltunk ebben a koalícióban és nem volt himnuszügy sem. Innen nézve a hatezer szavazat elvesztését nem tartom tragédiának. Az más kérdés, hogy mennyire tudtunk mobilizálni. Ugyanakkor a parlamenti választásnál sokkal fontosabb a politikai üzenet. Úgy látom, hogy mindenképpen az együttműködés üzenete lenne az, ami megszólítaná a mi és a más pártok szavazóit, és azokat is, akik otthon maradtak. Én arra fogom buzdítani a kollégáimat, hogy keressük meg azokat a pontokat, ahol együtt tudunk működni, és ne azokat láttassuk, amelyekről eltérő a véleményünk.