Nagy a lemaradásunk a megújuló energiaforrások felhasználásában

Az ukrajnai háborús konfliktus és az orosz energiaszállításokkal kapcsolatos problémák miatt egyre nagyobb a nyomás az Európai Unió országain, hogy az energiaellátás biztonságának a növelése érdekében nagyobb figyelmet fordítsanak az önellátásra. Az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében az Európai Bizottság a megújuló energiaforrások, vagyis a nap-, a szél-, a víz- és a geotermikus energia, valamint a biomassza felhasználásának a növelését részesíti előnyben. Az EU 2030-ra vonatkozó célkitűzése, amely a Fit for 55 reformcsomag részét képezi, 42,5%-ban határozza meg a megújuló energiaforrások minimális arányát az energiafogyasztásban. E cél eléréséhez azonban elengedhetetlen az energiarendszer átalakítása valamennyi uniós országban.

Pozitív példák

Az uniós tagországok között e tekintetben továbbra is látványos különbségek vannak. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat a múlt év végén tette közzé a megújuló energiaforrások 2022-re vonatkozó részletes adatait. Eszerint a megújuló energiaforrások aránya Svédországban a legmagasabb, ahol ez eléri a 66 százalékot, egyes ágazatokban pedig ennél is magasabb, például a svéd villamosenergia-fogyasztásnak a 83 százalékát már a megújuló energia adja. A megújuló energiaforrásokból származó energia viszonylag magas, 40% feletti arányáról számoltak be Finnországban, Lettországban és Dániában is. A magasabb részesedéssel (33,8%) rendelkező országok között van azonban a szomszédos Ausztria is, ahol a megújuló energiaforrások használata elsősorban a villamosenergia-termelésben dominál, csaknem 75 százalékos részesedéssel.

Szlovák lemaradás

Mi a helyzet Szlovákiában? „Szlovákia esetében a megújuló energiaforrásokból származó energia részaránya 2022-ben 17,5% volt, szemben a 2019-ben mért 17 százalékkal, ami azt jelenti, hogy az elmúlt években csaknem teljesen megállt a fejlődés e téren. Az egyes ágazatok között azonban Szlovákián belül is látható különbségek vannak. A megújuló energiaforrások részaránya a bruttó villamosenergia-fogyasztásban például csaknem 23%, a fűtésben és hűtésben 20%, a közlekedésben pedig nem egész 9% volt. Ezzel Szlovákia a nyolcadik legalacsonyabb részesedéssel rendelkezik a megújuló energiaforrások terén az EU-ban” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Hibás szabályozás

A lemaradásunkat könnyű lenne azzal magyarázni, hogy Szlovákiának nincsenek meg az elegendő anyagi forrásai az átálláshoz, Sadovská szerint azonban nem ez jelenti a fő problémát.

„A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek megvalósításában nem annyira a pénzügyi források (akár magán-, akár állami források) hiánya, hanem a rendszerszintű akadályok, a bonyolult szabályok és a bürokrácia jelentik a legnagyobb problémát. Ezért a szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy el kell hárítani a fejlődés útjában álló akadályokat, és fel kell gyorsítani az új megújuló energiaforrások hálózatra kötését. Ezt az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével, az elavult jogszabályok és támogatási mechanizmusok kiigazításával, illetve az EU-tagállamok számára előkészített, a megújuló energiaforrások támogatását szolgáló egyéb eszközök alkalmazásával lehetne elérni”

– véli Sadovská. Szerinte azonban Szlovákiában hiányzik a rugalmasság ezek alkalmazásában, aminek az eredménye az, hogy a megújuló energiaforrások fejlesztése stagnál.

Víz és fa

A Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2022-ben a megújuló energiaforrásokból származó bruttó villamosenergia-termelés Szlovákiában elérte a 6302 gigawattórát (GWh), a legnagyobb arányt (62,9%) pedig a vízerőművek tették ki. Ezt követte a fa (beleértve a fahulladékot és az egyéb szilárd hulladékot) 17,7%-os részesedéssel. A napenergia és a biogáz a megújuló energiaforrások csupán 10,3%-át, illetve 7%-át tette ki a villamosenergia-termelésben. A hulladék energetikai hasznosítása 2% körül mozgott. Éves összehasonlításban a megújuló energiaforrásokból származó bruttó villamosenergia-termelés 13%-kal csökkent.

A megújuló energiaforrásokból származó bruttó hőtermelés 2022-ben 6901 terajoule (TJ) volt. A fa (beleértve a fát és egyéb szilárd hulladékot is) 84,5%-kal a legnagyobb arányt képviselte, ezt követte a biogáz 6,9%-kal, 5,3%-ot tett ki az ipari és kommunális hulladék energetikai hasznosítása, 2,5%-ot a geotermikus fűtés, 0,7 százalékot pedig a hőszivattyúk. Ez utóbbiak aránya egyelőre ugyan elenyésző, éves szinten azonban ötszörös növekedést értek el, a vállalatok és a lakosság számára indított támogatási rendszereknek köszönhetően a következő években pedig tovább nőhet az arányuk.

Alternatív lehetőségek

Ha a megújuló energiaforrások részarányának a növeléséről beszélünk, nem feltétlenül a nap- és szélenergiára kell gondolnunk. Továbbra is hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a víz- és napenergia, a biogáz vagy a fa mellett a geotermikus energia is alkalmas lehet a megújuló energiaforrások részarányának a növelésére a teljes energiamixben.

„Garamszentkereszt, Eperjes vagy Kassa környékén például olyan geotermikus energialelőhelyek találhatók, amelyek nemcsak hőtermelésre (mint Galántán vagy Nagymegyeren), hanem villamosenergia-termelésre is alkalmasak. A geotermikus energia hatékony felhasználásával több tízezer szlovákiai háztartást tudnánk ellátni ilyen hővel, és bizonyos esetekben villamos energiával is”

– mondta el Michal Mašek, energiaszakértő, a PW Energy projektmenedzsere. Szerinte a geotermikus energia előnye, hogy a nap 24 órájában, jelentős ingadozások nélkül rendelkezésre áll, ezért a villamosenergia-hálózat stabilitása és az energiaellátás biztonsága szempontjából az egyik legmegbízhatóbb forrásnak számít. A hagyományos fosszilis tüzelőanyagokkal ellentétben ráadásul ez olyan energia, amelynek az elérhetőségét nem veszélyeztetik háborús konfliktusok. Szlovákiában ennek ellenére a geotermikus energiapotenciálnak ma nagyjából csak az 1%-át használják ki.

Egy másik lehetőség, amely növelheti a megújuló energiaforrások arányát, ráadásul megszabadíthatja Szlovákiát a hulladéklerakóktól, a nem újrahasznosítható települési hulladék villamos energiává és hővé alakítása hulladéktüzelésű erőművekben. Egy ilyen, átlagos méretű erőmű évente 100 ezer tonna hulladékot képes hasznosítani, évente 49 ezer megawattóra (MWh) villamos energiát állítva elő, ami körülbelül 16 ezer háztartásnak lenne elegendő. „A hulladéklerakási arány Szlovákiában 2022-ben 39% volt, ami több mint 1 millió tonna hulladéknak felel meg, miközben 2022-ben a települési hulladéknak csak a 9%-át hasznosították fel az áram- és hőtermelésben, vagyis bőven van hová fejlődnünk” – mondta el Ladislav Halász, az európai hulladékhasznosító erőművek üzemeltetőit tömörítő szakmai szövetség, a CEWEP alelnöke.