Munkaerőtlen ország

Még két évvel ezelőtt több mint 250 ezer olyan állástalan volt az országban, akik kedvező ajánlat esetén azonnal képesek voltak munkába állni. Mára 140 ezer alá csökkent az állástalanok száma, ami 5,09 százalékos munkanélküliséget jelent. „Az állástalanok száma csak az elmúlt egy évben nagyjából 24 ezerrel csökkent” – nyilatkozta Marián Valentovič, a Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) vezérigazgatója. A munkaügyi tárca célja, hogy az állástalanok arányát 5 százalék alá vigye, a munkanélküliség csökkenése azonban várhatóan egyre lassabb ütemben halad majd. „A jelenlegi állástalanoknak a 85 százaléka már az úgynevezett veszélyeztetett csoportba tartozik. Közülük több mint 50 ezer 50 évnél idősebb, 68 ezren már hosszabb ideje képtelenek munkát találni, csaknem 50 ezernek pedig legfeljebb általános iskolai végzettsége van, sokan közülük még az általános iskolát sem fejezték be” – ismertette Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter.

A tavalyi 39-cel szemben ma már 49 olyan járás van az országban, ahol a munkanélküliség 5 százaléknál is alacsonyabb, közülük öt járásban ez a 2 százalékot sem éri el. A betöltetlen álláshelyek száma ugyanakkor meghaladja a 80 ezret, és a cégek már képtelenek ezeket betölteni hazai munkaerővel. Az elkövetkező hónapokban így a vendégmunkások számának a látványos növekedésére számíthatunk, amit az alkalmazásukkal kapcsolatos szabályok enyhítése is lehetővé tesz. „Számításaink szerint az elkövetkező öt évben nagyjából 150–180 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak” – nyilatkozta Július Kostolný, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK) alelnöke.

A vendégmunkások száma már eddig is jelentősen növekedett. S bár egyre inkább liberalizálják a külföldi munkások alkalmazására vonatkozó szabályokat, sok olyan cég akad, amelyek az előírásokat kijátszva foglalkoztatnak az országban vendégmunkásokat, nemegyszer kizsákmányolva őket. A Sme napilap információi szerint például egy közvetítő cég jelenleg 700, Nagyszombatban dolgozó szerb munkásnak tartozik minimum kéthavi bérrel.

Nem kapták meg többhavi bérüket a szerb vendégmunkások

Egy lipótvári (Leopoldov) munkásszállón várakozik a fizetésére az a húsz szerb vendégmunkás, akiket egy munkaközvetítő ügynökségen keresztül alkalmaztak Nagyszombatban. A cég összesen 700 szerb állampolgárnak tartozik többhavi bérrel. Az országban dolgozó vendégmunkások száma a munkaügyi minisztérium szerint is rohamosan emelkedik, nemegyszer kizsákmányolják őket.

Míg két évvel ezelőtt hivatalosan 27 ezer külföldi dolgozott az országban, mára a számuk 67 ezer felé közelít. A vendégmunkások nagyjából fele nem uniós tagországból, elsősorban Szerbiából, Ukrajnából, illetve az uniós Romániából érkezett, miközben az elmúlt időszakban a szerb és ukrán vendégmunkások száma nőtt a leggyorsabban.
Jelenleg hivatalosan csaknem 15 ezer szerb vendégmunkás dolgozik Szlovákiában, nagyjából 3 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Romániából több mint 10 ezren érkeztek, és nagyjából ugyanennyi van az ukrán vendégmunkásokból is. Ez utóbbiak száma csak az elmúlt egy évben több mint 6 ezerrel nőtt. A legtöbb vendégmunkást egyébként Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megyében foglalkoztatják. Csak Pozsonyban több mint 20 ezren, a Nagyszombati járásban pedig nagyjából 10 ezren dolgoznak.

Fizetésre várva

Néhány hete a Sme napilap számolt be arról, hogy hozzávetőlegesen húsz szerb vendégmunkás rekedt pénz nélkül egy lepusztult lipótvári munkásszállón. A külföldiek nem kapták meg az októberi és a novemberi bérüket, amiért a munkások a Rasken Consulting munkaközvetítőt teszik felelőssé. A napilap riporterei most újra beszélni szerettek volna a külföldiekkel, de biztonsági emberek állták útjukat. A biztonsági őrök arra hivatkozva, hogy a szálló magánterület, nem engedték be a riportereket. A szálló működtetője szerint a biztonsági őröket a munkaközvetítő cég küldte. A Rasken Consulting három ügyvezetőjét a rendőrség a közelmúltban tartóztatta le, embercsempészettel vádolják őket, amiért akár nyolc év börtönt is kaphatnak.

Denisa Baloghová rendőrszóvivő a napilapnak elmondta, hogy az ügynökség több mint ezer ukrán és szerb állampolgárt foglalkoztatott illegálisan. A külföldieknek csak tartózkodási, nem pedig munkavállalási engedélye volt. A 700 szerb munkás túlnyomó többsége már hazatért, de bérüket továbbra sem kapták meg.

Kijátsszák a rendszert

A pórul járt munkások ügyében a szerb konzul, Dragan Stojović is próbált közbenjárni, de eddig nem járt sikerrel. A Sme riporterei az ügynökség székhelyén is jártak. A Rasken Consulting azt állítja, nem ő alkalmazta a szerb munkásokat. Az irodavezető szerint, aki az újságíróknak nem volt hajlandó elárulni a nevét, a szlovákiai munkavállalókat már kifizették, de azt állítják, a külföldi munkásokhoz semmi közük.

A Sme kiderítette, hogy a szerb munkások egy romániai, Labour Support nevű közvetítő cégen keresztül érkeztek Szlovákiába.

A cégnek Pozsony Ligetfalu (Petržalka) városrészében is van kirendeltsége. A panelházban, ahol elvileg a kirendeltség székel, nyoma sincs a vállalatnak. A közvetítőcégek hálózata a szlovákiai szabályok megkerülésével alkalmazta az unión kívüli állampolgárokat, így a szerbeket is. A szerbiai munkások hivatalosan a romániai cégnek dolgoztak, majd pedig ez a vállalat egyszerűen kiközvetítette a munkavállalókat Szlovákiába. Az ügynökségek így megkerülték az unión kívüli állampolgárok szlovákiai munkavállalására vonatkozó szigorú szabályokat, hiszen a szerb munkások, a romániai közvetítő miatt, már „uniós országból érkező” munkavállalóknak számítottak. A szlovákiai munkaközvetítőknek egyelőre ugyanis tilos unión kívüli állampolgárokat foglalkoztatnia. A napilap szerint ez egy bevett eljárás a szabályok megkerülésére, mint ahogy az is, hogy külföldiek valamilyen szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést írnak alá, a valóságban azonban valamelyik gyárban dolgoznak.
A Sme információi szerint azon rendőrségi razzia során, ahol a Rasken Consulting három ügyvezetőjét letartóztatták, őrizetbe vettek egy Bruno Ž. nevű gyanúsítottat is. A Ligetfaluban névleg székelő romániai közvetítőcégnek, a Labour Supportnak az ügyvezetőjét pedig Bruno Žlnaynak hívják. A lap emlékeztet arra, hogy a munkaügyi felügyelőség a közvetítőügynökségek túlnyomó többségénél hiányosságokat talált, és összesen 2,6 millió euró büntetést szabott ki. Januártól egyébkén változnak a külföldi munkavállalókra vonatkozó szabályok. A közvetítőügynökségek a jövőben az unión kívüli munkavállalókat is alkalmazhatnak majd, de csak a hiányszakmákban. (mi, czg)