Működőképes egészségügyet ígér az új kormány, de vajon lesz politikai akarat a valódi reformokra?

A 88 oldalból álló kormányprogramban mintegy 4 oldalon foglalkoznak az egészségügy megreformálásával. Az említett fejezet az általános problémákkal és a célkitűzések felvázolásával indít, majd rátérnek a konkrét intézkedésekre, amelyeket három csoportba soroltak: rövid, közép és hosszú távú célok.

A kormány az első bekezdésekben ígéretet tesz arra, hogy az egészségügyi tárcát szigorúan szakmai elvek mentén, átláthatóan és diszkriminációmentesen fogják irányítani.

„Az egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítések középpontjában a betegek állnak majd”

– szögezik le, hozzátéve, hogy a szlovák alkotmány értelmében mindenkinek joga van az egészségbiztosításon alapuló, ingyenes ellátásra.

Rövid távú célok

Az általános bevezető után következnek a rövid távú célok. Az egyik legfontosabb kihívásnak a munkaerőhiány stabilizálását tekintik, nagy hangsúlyt fektetve az orvosokra és a nővérekre. Ígéretük szerint átértékelik a kórházak és a rendelők személyzeti előírásaira vonatkozó szabályozást, majd a nemzetközi trendekkel összhangban átalakítják az egyes szakirányok jogköreit is.

„Célunk, hogy olyan munkakörülményeket alakítsunk ki, amelyek egyrészt vonzóak a végzőseink számára, másrészt pedig megállítják a tapasztalt dolgozók elvándorlását”

– olvasható a dokumentumban.

Ezzel összefüggésben azt is ígérik, hogy az egészségügyi minisztérium az oktatási és a pénzügyi tárcával együttműködve megreformálja az orvostanhallgatók képzését, kiemelt figyelmet szentelve a kapacitások bővítésére, hogy az egészségügyi középiskolák és egyetemek több hazai diákot tudjanak felvenni. Emellett fontosnak tartják még a rezidensprogram fejlesztését is.

A kormány továbbá szeretne kiépíteni egy úgynevezett nemzeti egyetemi kórházat Pozsonyban, amely a lehető legmodernebb eszközöket biztosítaná a szakmai gyakorlatukat végző orvostanhallgatók és a páciensek számára egyaránt. Ehhez azonban a jelenlegi Pozsonyi Egyetem Kórház (UNB) személyzeti és kapacitásbeli átértékelésére van szükség, amit az egészségügyi tárca a közeljövőben végre is szeretne hajtani.

Az egészségügy másik égető problémája a finanszírozás kérdésköre. Az állami költségvetés összeállításakor általában a vitatott pontok közé tartozik, hogy a következő évben mennyi pénzt pumpáljanak az egészségügyi szektorba. A kormány ebből a szempontból előrelátható és stabil finanszírozási modellt ígér, például rendeznék az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszeg nagyságát. Ódor Lajos hivatalnokkormánya ősszel éppen ennek segítségével juttatott 300 millió eurót a három egészségbiztosítóba, amelyek folyamatosan veszteségesen működtek. Az állami biztosítottak után fizetendő összeg egyébként régóta vita tárgya, az SaS az előző választási ciklusban megpróbálta emelni a pénzösszeget, de a javaslatot nem sikerült átnyomniuk a parlamenten.

Közép távú célok

A közép távú tervek közé került az utóbbi évek egyik legmegosztóbb témája, a kórházreform. A kormány a programjában elkötelezte magát, hogy folytatja az előző kabinet által elindított folyamatot. A múlt héten azonban a parlament elfogadta Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter javaslatát, amelynek eredményeként egy évvel elhalasztják a kórházi kezelésekre vonatkozó maximális várakozási idők bevezetését. Ennek lényege, hogy több mint 700 beavatkozás esetében meghatároznák, legfeljebb mennyi ideig várhat a beteg a műtétre, és ha ez idő alatt nem kapja meg az ellátást, a biztosítónak meg kellene térítenie az operáció költségeit egy hazai, de szerződéssel nem rendelkező intézményben, vagy pedig külföldön. Dolinková a halasztást azzal magyarázta, a jelenlegi szabályozás még nincs olyan állapotban, hogy jövő januártól be lehessen vezetni.

Az említett törvénycsomagban szerepelt a szülészeti osztályok bezárásának elhalasztása is. A jövő évtől országszerte öt szülészeti osztály szűnt volna meg, mivel nem teljesítették a kórházreformban előírt normát, vagyis nem vezettek le évi 400 szülést. Michal Palkovič korábbi tárcavezető azt mondta, ezeken a szülészeti osztályokon olyan kevés beavatkozást végeznek, hogy a páciensek számára az ottani szülés akár veszélyes is lehet. A kórházreform alapgondolata éppen ezen alapul – meghatározni az éves normákat minden osztály számára, és azokat, amelyek ezt nem teljesítik, át kell alakítani. Dolinková azonban úgy nyilatkozott, egyelőre nem fogják figyelembe venni az előírt beavatkozások számát.

A másik gyakran emlegetett téma az Európai Unió helyreállítási alapja, amellyel az előző kormánynak meggyűlt a baja. Nagy vita volt abból, hogy az uniós forrásokat kell-e felhasználni a pozsonyi rázsochyi kórház felépítésére, amit Eduard Heger kormánya sokáig végre akart hajtani, de végül az Ódor-kabinet lemondott róla. A jelenlegi állás szerint a helyreállítási alapból két új kórház épül fel, az egyik Turócszentmártonban, a másik Besztercebányán. A kormányprogramban azt ígérik, figyelemmel kísérik majd, hogy a helyreállítási tervben szereplő mérföldkövek be legyenek tartva. Ugyanígy járnának el a kisebb kórházfelújítási programok kapcsán is.

A közép távú tervek között érintik még DRG-rendszer továbbfejlesztését, amely egyenlő és igazságos finanszírozási modellt ígér a kórházak számára. Ide sorolták még a szűrésekre és a mentális egészségre való odafigyelés megerősítését a lakosság körében, illetve egy úgynevezett adatforradalmat is ígérnek, amelynek köszönhetően hatékonyabb mutatók segítségével követhetik figyelemmel az egészségügy működését, és egyúttal számos adminisztratív tehertől szabadítják meg az orvosokat.

Hosszú távú célok

Az utolsó, hosszú távú célokra vonatkozó alfejezetben a kormányprogram összeállítói kitérnek Szlovákia lakosságának elöregedésére, aminek eredményeként egyre nagyobb szükség lesz a hosszú távú ellátás erősítésére. A kabinet ebből a szempontból folytatni szeretné az uniós helyreállítási alapban kitűzött célokat, elsősorban a hosszú távú ellátást nyújtó intézmények befogadóképességének növelését. A felsoroltakhoz hozzá tartozik a gyógyfürdők kapacitásainak hatékonyabb kihasználása is, amelyben a kormány szintén lépéseket tervez.

Végül pedig fontos célkitűzésként említik a lakosok felvilágosítását és oktatását a saját egészségükről való gondolkodás kapcsán, amelyhez mint írják, éveken át tartó, szervezett és célzott munkára van szükség. Azt ígérik, az oktatási tárcával összhangban már az alapiskolákban megkezdenék az egészségügyi tudatosságra való nevelést, hogy az emberekben már fiatalkorban kialakulhasson a felelősségteljes hozzáállás.

Politikamentesen

A kormányprogramban külön kiemelik, hogy politikamentesítenék az ellátást, hiszen az „egészség nem ismer ideológiát”, és az összes politikai párt szavazójának közös vágya a minél minőségibb egészségügyi ellátás.

„A kormány éppen ezért hosszú távú stratégiát készít az egészségügy fejlesztésére, és a tervezett lépésekről a teljes szakmai és politikai közeggel, valamint az egészségügy összes releváns szervezetével egyeztetni fog, annak érdekében, hogy biztosítsák a megkezdett folyamatok stabilitását és folytonosságát, akár több választási cikluson keresztül”

– olvasható a dokumentumban.

Lapunk felkereste az összes ellenzéki parlamenti pártot, és rákérdeztünk, a kormány valóban biztosítja-e a teljes körű politikai egyeztetést, tehát hogy Zuzana Dolinková tárgyalt-e velük a készülő reformokról. Kérdésünkre különféle válaszokat kaptunk.

Tomáš Szalay, az SaS egészségügyi szakértője azt mondta, arról nincs tudomása, hogy a miniszter minden párttal egyeztet-e, de velük igen.

„Szeretném hinni, hogy a konstruktív párbeszédre irányuló törekvés valóban őszinte. Az egészségügy nem koalíciós vagy ellenzéki, minden beteget el kell látni, és minden egészségügyi dolgozó számára működnie kell”

– fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, Dolinková már hozott olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten aggasztják őt, legyen szó akár a szülészeti osztályok bezárásának elhalasztásáról, akár a nemváltást megkönnyítő rendelet visszavonásáról.

„Ha a miniszter asszony meghátrál ezekben az egyértelműen szakmai témákban, attól tartok, hogy egyéb, szükséges és egyben fájdalmas intézkedések végrehajtására sem lesz ereje”

– jegyezte meg.

Peter Strachura, a parlamenti egészségügyi bizottságának tagja, aki a KDH színeiben politizál, kérdésünkre azt felelte, a pártjában örömmel fogadták a kormányprogram ezen részét, hiszen az egészségügy kapcsán kiemelten fontos a széles körű szakmai és politikai egyeztetés.

„A miniszter asszony túlságosan kevés ideje van a posztján ahhoz, hogy értékelni tudjam, folytat-e érdemi egyeztetést az ellenzéki pártokkal a lényeges dolgokról. Egyelőre nem észleltem semmiféle kezdeményezést egy politikai kerekasztalról, vagy akár kétoldalú egyeztetésről”

– üzente a KDH szakpolitikusa.

Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) egészségügyi szakértője úgy gondolja, a kormányprogram egészségügyi része nem túlságosan ambíciózus, és hiányoznak a konkrét javaslatok a legégetőbb problémák megoldására, mint például a hiányzó gyermekorvosokkal és nővérekkel kapcsolatos válság, vagy a nemzeti egyetemi kórház kiépítése. Szerinte Dolinková már most szembement a kormányprogramban foglaltakkal, például a kórházreform kapcsán, hiszen a miniszter állandóan halasztásról beszél, holott megígérte reform a folytatását. Erről tanúskodik továbbá az is, hogy a parlamentben elfogadták a műtétekkel kapcsolatos maximális várakozási idők bevezetésének elhalasztását, amit ráadásul gyorsított eljárásban fogadtak el, így meggátolva a törvény rendes megvitatását.

„Sajnáljuk, hogy a miniszter nem hajlandó tárgyalni az alternatív megközelítésekről, és elutasítja a javaslatainkat. A konstruktív párbeszéd és a teljes politikai közegen átívelő együttműködés, ahogy az a kormányprogramban meg van fogalmazva, sajnos nem tekinthető a mai politikai valóságnak”

– vélekedett Dvořák.

Kerestük a Szlovákia mozgalom sajtóosztályát is a Dolinkovával folytatott kommunikációjukkal kapcsolatban, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.

Ködös megfogalmazás

Arról, hogy szakértői szemmel hogyan lehet értékelni a kormányprogram egészségügyi részét, Dušan Zachart, az INEKO intézet szakértőjét, illetve Martin Vlachynskýt, az INESS gazdaságkutató intézet elemzőjét kérdeztük.

Zachar az imént feszegetett politikai és szakmai konszenzussal kapcsolatban megjegyezte, kissé késő a kormányciklus kezdetén tárgyalásokat kezdeményezni a hosszú távú stratégiáról. Úgy véli, ezt a párbeszédet legalább a választási kampány megkezdése előtt le kellett volna folytatni, hogy a választásra fordulva a pártok már kész tervvel állhassanak a szavazók elé, amelyet ideális esetében a ciklus első felében el is indíthatnak.

A kormányprogrammal kapcsolatban általánosságban megjegyezte, a benne szereplő tézisek tág témaköröket érintenek, ugyanakkor nagyon homályosan vannak megfogalmazva, ezért nehezen is mérhető a megvalósításuk. Szerinte ez azért van, hogy végül ne lehessen számon kérni az ígéreteket.

„A ciklus végén így annak is igaza lehet, aki azt mondja, sokat megvalósítottak, illetve annak is, aki szerint semmit sem sikerült végrehajtani”

– mondta a szakember.

Vlachynský szintén ködösnek nevezte a dokumentum célkitűzéseit, illetve utalt az ebből adódó kettősségre is. Azt mindenképpen jó dolognak tartja, hogy a mostani kormány egyetért számos korábban megkezdett reform folytatásával, az viszont szerinte vitatható, hogy a kihagyták az igazán megosztó témaköröket.

„Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a szakmai párbeszéd nem olyan témák körül fog keringeni, mint az egyetlen egészségbiztosító a piacon, másrészt viszont nem várhatunk drámai változtatásokat”

– jegyezte meg.

Megvalósítható célok?

A programban szereplő célok megvalósíthatóságával kapcsolatban Vlachynský ismét a kettősségre figyelmeztetett: szerinte az olyan intézkedések, mint például a rendelői hálózat megreformálása, mindenképpen végrehajthatók, viszont vannak olyan homályos célkitűzések is, amelyeknek a megvalósítására a dokumentum nem nyújt egyértelmű választ.

Zachar úgy gondolja, a célok megvalósítása nagyban függ majd attól, az egészségügyi miniszer mennyire élvezi a miniszterelnök, illetve a teljes kormánykoalíció támogatását.

„Attól tartok, hogy amint sorra kerülnek a népszerűtlen intézkedések, a kormányfő populista módon behúzza majd a kéziféket. Ezt tapasztaltuk korábban. Andrea Kalavská exminiszter erről a kórházreform kapcsán többet is tudna mesélni”

– tette hozzá az INEKO szakembere.

A legvitatottabb pontok

Zachar szerint az egyik legnehezebben kivitelezhető intézkedés a munkaerőhiány stabilizációja, hiszen ez Európa-szerte komoly problémát jelent, és gyors megoldások valójában nem léteznek. Továbbá rámutatott, nehéz lesz végrehajtani a rendelő- és a kórházhálózat átalakítását is, illetve kitért a hosszú távú ellátás minőségének javítására, amely szerinte szoros együttműködést kíván az egészségügyi, a szociálisügyi és a pénzügyi tárcával, valamint a kormányhivatallal, ezért nem is számít rá, hogy a következő négy évben sikerül elfogadni egy erőteljes, rendszerszintű reformot.

Vlachynský szerint a legvitatottabb pont ezúttal is az egészségügy finanszírozása lesz. Úgy véli, az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszeg megemelése önmagában nem oldja meg a költségvetés problémáit, és kulcsfontosságú lesz a pénzügyminisztériummal való együttműködés is.