Mostantól nyilvántartják a bűnözők DNS-mintáját

Pozsony. Új, elektronikus DNS-mintákat tároló nemzeti adatbázist helyezett üzembe a belügyminisztérium. Ezzel új fejezet kezdődött a bűnözők elleni harcban – a hazai nyomozók is végre búcsút mondhatnak a kevésbé eredményes és hatékony, vércsoportok szerinti azonosításnak.

„A DNS-adatbázist használó országokban a felderített bűncselekmények száma 30 százalékkal emelkedett” – tájékoztatott Vladimír Palko belügyminiszter. A tettes azonosítására ezentúl egy hajszál, vércsepp vagy bőrdarab is elegendő lesz. Már eddig is volt példa arra, hogy a hatóságok cigarettacsikken talált nyálmintából azonosították az elkövetőt.

Az adatbázist bűncselekmények helyszínén szerzett biológiai nyomokból állítják össze. 2004 májusától már több mint 900 DNS-mintát gyűjtöttek – számuk hamarosan elérheti a több ezret. Palko szerint annak valószínűsége, hogy két embernek megegyező DNS-mintája legyen, gyakorlatilag a nullával egyenlő. A vonatkozó törvény alapján a DNS-vizsga minden elítélt és gyanúsított számára kötelező. Az adatbázisba az összes azonosítatlan holttest, továbbá az eltűnt személyek hozzátartozóinak mintáját is bejegyzik. Az utóbbi esetben azonban csak az érintett személyek beleegyezésével lehet mintát venni. Ha a csellengő előkerül, a rendőrség a hozzátartozók mintáját törli a nyilvántartásból.

A DNS-minták nemzeti adatbázisáért – az úgynevezett CODIS rendszerért – az ország eddig 14 millió koronát fizetett. A hátralévő 60 milliót a belügyi tárca az Európai Uniótól próbálja kicsikarni. A rendszert az Egyesült Államokban az FBI számára fejlesztették ki – csaknem 55 millió dollárért. Első típusát már 1991-ben bevezették.

Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán működik DNS-mintákat készítő központ. Palko szerint ezzel Európában elsők vagyunk, mivel az országok többségében csupán egy központot hoznak létre. A mintavételtől a digitális változat tárolásáig megközelítőleg nyolc órára van szükség. (s)