Most is tart az akklimatizálódás

Brüsszel. Még nem barátkozott meg az európai parlamenti légkörrel Bauer Edit, aki a Magyar Koalíció Pártjának színeiben került az EP-be. Szerinte Brüsszel és Strasbourg rendkívül különbözik a szlovákiai törvényhozástól, nem egyszerű hozzászokni.

„Rendkívül bonyolultak a belső eljárások, időbe telik elsajátítani. Az itteni procedúrák összehasonlíthatatlanok a hazaiakkal. Brüszszelben sok minden formalizálódott. Néha irigykedve gondolok vissza az otthoni parlamenti házszabályra, az itteni több száz oldalas. Ezenkívül az internet is tele van számos útmutatóval, csak a különböző tevékenységek finanszírozásának az eljárási szabályai több tucat oldalt tesznek ki” – magyarázta az Új Szónak Bauer Edit. Ennek ellenére az uniós rendszert nem tartja túl bürokratikusnak, ráadásul több a lehetőség, viszont mindent hajszálpontosan szabályoznak. „Egy parlamenti rezolúciónak meghatározott terjedelme van. Míg Pozsonyban egy határozat szövege állhat két mondatból, sőt 28 oldalból is, addig az EP-ben sorra pontosan megszabták a terjedelmet. Ha ezt valaki nem tartja be, elő sem tudja terjeszteni. Ez egy teljesen más világ. Annak következtében, hogy túl sok ember munkáját kell irányítani, túl sok a szabály, a menetrend bonyolult” – tette hozzá a magyar politikus.

A pozsonyi parlament mostani ülésszakán fog foglalkozni a házszabály módosításával; egyebek mellett szeretnék lehetővé tenni, hogy európai parlamenti képviselőink is részt vehessenek a tanácskozásokon. Bár a hol Brüsszelben, hol Strasbourgban tartózkodó politikusoknak valószínűleg nem lesz sok idejük a pozsonyi törvényhozásban ücsörögni, Bauer szerint fontos, hogy zökkenőmentesen kommunikálhassanak hazai kollégáikkal. Jelenleg hiányzik egy intézményesített kapocs, mely mindkét irányban hatékonyan működhetne.

„Arra sem vonatkozik semmilyen előírás, hogy ha az EP-képviselő bemegy bármelyik közigazgatási vagy központi hivatalba, ott milyen információkhoz juthat” – mutatott rá a magyar politikus, aki szerint Szlovákiában általában nincs megfelelően szabályozva az euroképviselők jogállása. A róluk szóló norma gyakorlatilag bekerült az alkotmányba, úgyhogy az alaptörvényt kellene bizonyos mértékig módosítani ahhoz, hogy összehasonlítható jogállásuk legyen más országbeliekével. Magyarországon például már intézményesítették a hazai és EP-képviselők viszonyát. „Míg nálunk a fizetésünkről, ott a jogállásukról hoztak törvényt, s ennek egyik cikke azzal is foglalkozik, milyen juttatást kapjanak. De jobb későn, mint soha, bár a házszabály módosítása nem old meg minden kérdést” – jegyezte meg az MKP tagja. (-sza-)