MKP-tag, de független jelölt

Polgármester úr, igaz, hogy lemondott?

Természetesen nem. Aki egyébként végigolvasta az ominózus újságcikket, könnyen rájöhetett, hogy a szerző bizony nagyon összekeverte a dolgokat. Ján Oraveczcel együtt engem is meg akart szólaltatni kitüntetésünk kapcsán, amelyet mindketten Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöktől vehettünk át október közepén. Kollégám nyilatkozott is érzéseiről, munkájáról, az én nyilatkozatom helyén viszont az állt, hogy nem tudtak elérni, mivel október 10-én írásban kértem lemondásomat, a munkámmal járó jogköröket pedig helyettesem, Árgyusi Imre vette át. Ebből nyilvánvaló, hogy a „körültekintő“ újságíró a gútai polgármesteri hivatalt hívta fel telefonon, nem pedig a komáromit. A szerző utólag már elnézést kért, de véleményem szerint hitelrontásként is felfogható az egész.

Egyesek azzal próbálták összefüggésbe hozni az ön állítólagos lemondását, hogy indul a megyei szintű önkormányzati választásokon.

Igen, valóban indulok, de csak képviselő-, nem pedig megyeielnök-jelöltként. Ez utóbbi már valóban összeegyeztethetetlen lenne a polgármesteri funkcióval, az esetleges képviselői mandátum viszont nem.

Többeket meglepett az a tény, hogy függetlenként, nem pedig az MKP színeiben indul. Mi ennek az oka? Hiszen tudomásunk szerint a mai napig tagja a pártnak.

Nem árulok el titkot, ha elmondom, már évek óta komoly nézeteltéréseim vannak a járási pártvezetés bizonyos tagjaival, akik igyekeznek lejáratni engem. Ez a csoport többször bojkottálta közösen megfogalmazott programunkat, a köztünk lévő nézeteltérés pedig akkor csúcsosodott ki, amikor az országos tanácba delegálandó személyekről a járási vezetőség önkényesen, az alapszervezetek javaslatait figyelmen kívül hagyva döntött. Az ügy az országos etikai bizottság elé került, amely elismerte igazamat, de nem történt semmi. Én akkor tagságom felfüggesztését kértem, a bizottság pedig Bugár Béla pártelnökhöz irányított. Végül mégsem léptem ki, de azóta a városi és a járási vezetőség szándékosan mellőz, nem kapok meghívókat rendezvényeikre, így nem vettem részt azon a közgyűlésen sem, amelyen a megyei választásokra vonatkozó jelölőlistát állították össze. A polgármesteri székben eltöltött 11 év és a régiófejlesztésben szerzett tapasztalataim azonban arra ösztönöztek, hogy mégis mérettessem meg magamat, ha másként nem, hát függetlenként.

Jövő ősszel helyhatósági választások várnak ránk. A mostani választási szereplésétől teszi függővé, hogy jövőre is harcba száll-e a polgármesteri funkcióért, és ha igen, melyik párt színeiben?

Én nem hozom összefüggésbe a kettőt. Bárhogyan alakuljanak is a megyei választások, mindenképpen indulok a helyhatósági választásokon. Az pedig, hogy függetlenként, vagy az MKP támogatásával, attól függ, miként döntenek erről a párt helyi csoportjai.

Október 18-án Mádl Ferenctől átvehette a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztjét. Mit jelent ön számra ez a kitüntetés?

Megható érzés volt azok között az általam igen tisztelt személyiségek között állni, akik velem egy időben vehették át a köztársasági elnök úrtól a magas rangú kitüntetések valamelyikét. Külön örömömre szolgált az a tény, hogy a díjátadáson olyan politikai harcostársaim is jelen voltak, akikkel már sok-sok év óta együttműködöm, és részben az ő munkájuknak is köszönhetem ezt az elismerést. A kitüntetést egyébként – hivatalos indoklás szerint – a révkomáromi magyar intézmények támogatásáért és a régióban kifejtett tevékenységemért kaptam. Hálás vagyok azoknak, akik észrevették azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt 11 év során polgármesterként elértem.