MKP: Rigó Konrád alkalmatlan az államtitkári tisztségre

A sajtótájékoztatón többek között számon kérték Rigó Konrád nyilvános ígéreteit, amelyek alapján - elvileg - már nem kerülhetett volna sor a nyelvrendőrségi zaklatásra. A sajtótájékoztatón elhangzottakra reagálva Rigó államtitkár hevesen cáfolta, hogy az ő tudtával és jóváhagyásával került volna sor a nyelvrendőrségi intézkedésre. Rigó Konrád pénteki sajtóbeli magyarázkodása azonban további súlyos kérdéseket vet fel, és komoly következtetésekre ad okot:

1.

Rigó Konrád múlt pénteken azt nyilatkozta, hogy „nem tud az MKP plakátjainak esetéről, Maďarič miniszterrel nem konzultált az ezzel kapcsolatos bejelentésekről, mert két hete nem is találkoztak”. A felelősséget a minisztérium alkalmazottjaira próbálja áthárítani. Ezzel szemben Rigó Konrád még tavaly így írt a személyes blogjában: „Az egyik első teendőm államtitkárként az volt, hogy személyes felügyelet alá vettem ezeket az ellenőrzéseket". Idén szeptemberben pedig úgy nyilatkozott, hogy „a megyei kampány miatt számítani lehet több bejelentésre a kétnyelvű vagy csak magyar nyelvű plakátok miatt”, és azt is hozzátette: „Biztos, hogy a következő hetekben államtitkárként foglalkoznom kell majd ilyen beadványokkal”. Végül idén október elején így nyilatkozott: „a miniszter és én az egyes eseteket személyesen nézzük át.”

A fentiek alapján Rigó államtitkár többször is nyilvánosan garanciát vállalt a nyelvrendőrség tevékenységének felügyeletére. Ezzel szemben a múlt pénteki nyilatkozatában bevallotta, hogy korábbi nyilatkozatai ellenére semmilyen érdemi lépést nem tett a nyelvrendőrségi zaklatások leállítására. Rigó Konrád tehát félrevezette a nyilvánosságot. Szavainak viszont ezek után nincs semmi súlya, ezért az továbbra sem zárható ki, hogy valójában tudott az MKP plakátjainak esetéről és a nyelvrendőrség az ő jóváhagyásával cenzúrázta az MKP plakátjait.     

 2.

Rigó Konrád már többször állította a sajtóban, hogy „a nyelvtörvény reklám esetében megengedi, hogy a magyar felirat nagyobb legyen, mint a szlovák”. Ennek ellentmond az államnyelvtörvény 8. § (6) bekezdése, amely a reklámokra vonatkozóan megállapítja: „A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűméretben kell feltüntetni, mint az államnyelvű szöveget.”

A fentiek alapján nyilvánvaló, hogy Rigó Konrád nem ismeri a törvényt. Akaratlanul is felmerül a kérdés: hogyan várhatjuk tőle, hogy az  államnyelvtörvény módosítását kezdeményezze, ha azt sem tudja, mit kellene abban módosítani? Meglepő egyébként az ekkora mértékű szakmai felkészületlenség egy olyan személy esetében, aki államtitkára annak a minisztériumnak, amely felügyeli ezt a területet, valamint a Most-Híd párt kampányfőnöke is, aki a plakátok kihelyezéséért felelős. 

3.

Rigó Konrád a lakossági bejelentésre indult MKP elleni nyelvrendőrségi eljárással kapcsolatban azt nyilatkozta:  „…anonim bejelentésről van szó … úgy gondolom, hogy sajnos az önfeljelentését sem lehet kizárni".

A fentiek alapján az MKP úgy véli, Rigó Konrád az egészségesnél sokkal közelebb került a SMER-hez, ugyanis már ösztönösen alkalmazza a tipikus SMER-es, sőt Mečiar-i reakciót olyan helyzetre, amikor felelősséget kellene vállalni. A mečiari önelrablás (ifj. Michal Kováč) és a SMER-es önmegverés (Malina Hedvig) után Rigó ösztönösen „önfeljelentéssel” próbálja magyarázni saját szószegését.  

Összegezve, Rigó Konrád folyamatosan és nyilvánosan teszi tanúbizonyságát annak, hogy politikusként hiteltelen és szakmailag inkompetens. Rigó Konrád nyilvánvalóan nem alkalmas az államtitkári tisztség betöltésére. A politikai ellenfél agresszív és hazug lejáratására való hajlandósága Bugár Béla számára nem lehet elégséges indok a pozíciójában tartására.  

Az MKP ezért újra felszólítja a Most-Híd pártot, hogy államtitkárát haladéktalanul hívja vissza tisztségéből. 

Az MKP sajtóosztálya