MKP: lista egy hónap múlva

Nyár eleje, nyár vége, október, újabban november. Az MKP sem sieti el a listaállítást, pedig tavasszal még azt tervezte a vezetés, hogy júliusig véglegesíti a sorrendet. Ez aztán több okból csúszott, információink szerint az egyik Szigeti László elhúzódó bírósági pere.

Az MKP Országos Tanácsának (OT) elnökét egy, a rövid oktatási miniszteri tevékenysége során történt pénzlenyúlási ügy miatt helyezte vád alá az ügyészség, az első tárgyalás még tavaly volt – az eldöntendő kérdés az, tudott-e a botrányos esetről vagy nem. A vezetésben egyébként általános vélemény, hogy Szigetit felmentik, mivel a vád viszonylag gyenge lábakon áll, ám mivel prominens párttagról van szó, az ügy miatt húzódott a lista felállítása. A késés másik oka az lehet, hogy a „külsős” jelöltek szerződtetése is elhúzódott, s végül felemás eredménnyel ért véget.

Döntés novemberben

„A listáról az MKP OT november 14-i ülésén fog dönteni” – mondta lapunknak Berényi József pártelnök. A folyamat így fest: az előre letisztázott szabályok alapján (amelyek meghatározzák, melyik régióból hányan jöhetnek) a járási konferenciák megnevezik a jelölteket, a listát az elnökségben megbeszéltek alapján a pártelnök véglegesíti és terjeszti az OT elé, amely elfogadja.

A járási konferenciák java része már tavasszal lezajlott, így nagyjából tudni lehet, kik lesznek a listán. „Vannak íratlan szabályok, ám arról még nem született döntés, hogy az első tízben melyik régió hány jelöltet kaphat” – mondta megkeresésünkre Szigeti. Korábban bevett szokás volt, hogy legalább egy közép- és egy kelet-szlovákiai jelölt legyen az első tízben, valamint helyet kap benne a három legnépesebb magyar járás, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és az Érsekújvári jelöltje.

Itt az első tíz

Információink szerint Berényi és Szigeti mellett Bárdos Gyula volt államfőjelölt lesz az első háromban. Utánuk járási listavezetőként Farkas Iván alelnök (Érsekújvár), Menyhárt József (Dunaszerdahely) és Samu István (Komárom) is ott lesz az első tízben – ők várhatóan a 4–7. hely valamelyikét kapják.

Mellettük még Orosz Örs (civil jelölt) 9., valamint a Via Nova által jelölt Ciprusz Zoltán 10. helye biztos, előbbiről már szerződés is született. A fennmaradó két hely egyikét valószínűleg Csúsz Péter mint a párt közép-szlovákiai jelöltje kapja, a másik hely sorsa még kérdéses – valószínű, hogy a keleti jelölt lesz a befutó. Ha az MKP-nak sikerül megugrania az 5%-os küszöböt, az első 9–10 hely érhet parlamenti mandátumot – igaz, nagyon sok múlhat a karikázásokon is. Ahhoz, hogy valaki előrelépjen, legalább 3%-nyi preferenciavoks kell, ami az MKP-nál 3,5–4 ezer karikát jelenthet.

Külső erők

Mivel az MKP támogatottsága az utóbbi években stabilan a 4–5,5% közötti sávban mozog, a vezetőség számára prioritás volt a lista bővítése. Kell pár ezer, néhány tizedszázaléknyi pluszszavazat – ez az általános vélekedés. Sokáig úgy nézett ki, hogy az OKS az MKP listáján indul, ám végül Berényiék meglepetésére Dostálék az SaS-nek mondtak igent.

A független jelöltek felé nyitás végül négy civil „szerződtetésében” öltött testet. A kétnyelvűséggel kapcsolatos projektjeiről és a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezőjeként ismert Orosz Örs mellett Zachar Pál, Bóna Zoltán és Bauer Ildikó kerül fel a listára (19., 29. és 69. hely). Zachar és Bóna is korábban a Diákhálózat elnöke volt.

Ki vezesse a listát?

November 14-ig marad még két eldöntetlen kérdés. Az egyik a listavezető személye. Információink szerint a párton belül többen úgy vélik, jobb lenne, ha Bárdos Gyula vezetné a listát. Két okból: hosszabb politikai karrierje révén ismertebb, volt államfőjelöltként pedig az MKP és a Híd között vacillálókat is állítólag hatékonyabban tudná megszólítani – vélik a pártban.

„A listavezető kérdését felvetettem az országos elnökségen” – nyilatkozta Berényi. Bárdos Gyula akkor azt mondta lapunknak, nem látja okát, hogy ne a pártelnök legyen az első helyen, ha felkérés érkezne az OT-ülésen, nem fogadná el. Úgy tudjuk ugyanakkor, ez a meccs még nem dőlt el végleg, igaz, meglepetés lenne, ha nem Berényi vezetné a listát.

A másik nagy kérdés Szigeti indulása – bírósági pere miatt. Az ítélet ugyanis biztosan a listaállítás után születik meg – sőt, könnyen lehet, hogy csak a választás után –, vagyis egy esetleges kedvezőtlen bírósági döntés után nem lehetne korrigálni a listát. Többen úgy vélik, jelölése támadási felületet nyújt a párt kritikusai számára, Bugár Béla a korrupcióért korábban elítélt Lojkovič Samuel Híd-jelölését is azzal védte, hogy Szigeti az MKP vezető politikusa. „Nem érzem magam egy kategóriában azzal, akit a Legfelsőbb Bíróság elítélt és letöltötte börtönbüntetését” – mondta erre Szigeti.

Berényi nem kívánta kommentálni a témát. „Ezeket a dolgokat házon belül vitatjuk meg. Hiszek az ő ártatlanságában” – tette hozzá a pártelnök. Szigeti azt mondta: tudja, hogy sokféle vélemény van erről az MKP-n belül, ám indulni szeretne. „Nem követtem el semmit sem” – állítja.