MKP és Híd: fej fej mellett

Mindez abból a 722 fős mintán készült, átfogó felmérésből derül ki, melyet a Focus ügynökség készített az Új Szónak és a Vasárnapnak. A közvélemény-kutatás a szlovákiai magyarok politikai preferenciáit és a politika iránti érdeklődését vizsgálta. A megkérdezettek válaszaiból kiderül, a politika kapcsán érzett apátia a szlovákiai magyarok körében egy valós, tapintható jelenség – elsősorban a fiataloknál. A politikai történések iránt az összes válaszadó 53%-a érdeklődik, s mindössze minden tizedik ember mondta azt, nagyon érdekli a hazai politika. 15%-ot ugyanakkor egyáltalán nem érdekel, mi történik Pozsonyban a politikai fronton, és további 32%-ot is inkább hidegen hagy a politika.

A 18–24 éves fiatalokat az átlagnál is kevésbé izgatják a szlovákiai politikai történések és folyamatok, 68 százalékuk nem érdeklődik a politika iránt. S ez nem csak azokra jellemző, akik már befejezték tanulmányaikat, hiszen a magukat diákként/hallgatóként meghatározó válaszadók csaknem kétharmada is úgy nyilatkozott, nem izgatja őt, mi történik politikai fronton az országban.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"294191","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"862","style":"width: 600px; height: 576px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"898"}}]]

A magukat a politikától távol tartók 47%-os tábora meglehetősen nagy, de jó részüknek a jelenlegi kormánnyal kapcsolatban így is van véleménye. A Fico-kormány működésének értékelése egy olyan pont, amiben a válaszadók csaknem háromnegyede egyetért – s véleményük nem kecsegtető a kabinetre nézve. A Smer–SNS–Híd kormány tevékenységét ugyanis a megkérdezettek 34%-a nagyon negatívan, további 37% pedig inkább negatívan éli meg. Csak 21% látja inkább pozitívan, s mindössze 2% nagyon pozitívan a kormányzó hármas fogatot. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a felmérés eredményei egyértelmű jelzést jelentenek – a negatívan nyilatkozók között bőven megtalálhatók a Híd szimpatizánsai is, akiknek 3%-a véli nagyon pozitívnak, 36%-a pedig inkább pozitívnak a jelenlegi Fico-kormányt. 38% szerint azonban inkább negatívan, 21% pedig nagyon negatívan viszonyul a kormányhoz. Hangácsi szerint a pozitívan nyilatkozók valószínűleg inkább a Híd magukat szlováknak valló szavazói, ill. legelkötelezettebb választói lehetnek.

Népszerűtlen a kormány a magyarok között

Az MKP és a Híd közti szimpátiaversenyt csak a célfotó dönti el a Focus ügynökség Új Szónak és a Vasárnapnak készített felmérése szerint. A jelenlegi kormánnyal szembeni negatív vélemény azonban összeköti a szlovákiai magyarokat.

A szeptember elején készült felmérés egyik feltűnő adata, hogy a Híd szimpatizánsainak nagy része annak ellenére is negatívan értékeli a jelenlegi kormányt, hogy Bugár Béláék a kormánykoalíció részét képezik. Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint a pozitívan nyilatkozók a legkomolyabban elkötelezett Híd-választók. „Úgy látják, hogy a Híd kormányra lépése a nagyobb jó érdekében történt. Ám nem úgy tűnik, hogy a kormányon lévő magyar párt ki tudja egyenlíteni a magyarok alapvető Smer- és SNS-ellenességét” – vélekedik Hangácsi. Arra a kérdésre, a két korábbi kormánypárt viselt dolgai, vagy más, esetleg gazdasági okok állhatnak a negatív megítélés mögött, azt mondta: az emberek nyilván kevésbé felejtették el, hogy egy időszakban masszív magyarellenes politikát kaptak ezektől a pártoktól.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"294192","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"910","style":"width: 600px; height: 841px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"649"}}]]

Martin Slosiarik, a felmérést készítő Focus ügynökség vezetője szerint a magyarok nyilvánvalóan negatívabban ítélik meg a Fico-kormányt, mintha ugyanezt a kérdést a teljes populációnak tették volna fel. Részben szerinte is közrejátszhat ebben a múlt és a negatív emlékek, ám a kérdés összetettebb, több tényező is közrejátszik – például sokan lehetnek olyanok is, akik általában csalódtak a politikában és a politikusokban, és senkiben sem bíznak, kormányozzon bármelyik párt vagy politikus. Rámutat, a kormány elutasítottsága az MKP szimpatizánsai között jelentkezik a legmarkánsabban, csak 8 százalékuk nyilatkozik kicsit is pozitívan a kormányról, 90 százalékuk pedig teljesen elutasítja azt. Ebben az elemző szerint nem feltétlenül csak az MKP-szavazók Smer- és SNS-ellenessége játszhat szerepet, sokan utasíthatják el a Hidat is.

Érdekes módon a nyugdíjasokat megcélzó Smer fémjelezte kormány a magyar nyugdíjasok közt egyáltalán nem népszerű, 71 százalék a szociális csomagok és az ingyen vonatjegyek ellenére sem lett barátja a Fico-kormánynak. Ennek Slosiarik szerint több magyarázata is lehet: az ingyen vonatok például csak szűk körben elérhetők – azoknak a nyugdíjasoknak, akik nem utaznak rendszeresen vonattal, egyáltalán nem jelent sokat.

Fej fej mellett a pártok

A felmérés két aspektusból is vizsgálta a szlovákiai magyarok politikai preferenciáit. Egyrészt felmérte, mely pártokat tartják a legszimpatikusabbnak a válaszadók, másrészt pedig azt is megvizsgálta, mely pártok esetében mérlegelnék választáskor a szlovákiai magyarok, hogy rájuk voksolnának. Az eredmények mindkét kategóriában rendkívül szorosak a Híd és az MKP között, csak a célfotó dönt. A legszimpatikusabb párt a válaszadók körében 31,3 százalékkal az MKP, a második helyen pedig 30,5 százalékkal a Híd végzett. A szlovák pártok nagyon lemaradtak, a Smer 6 százalékkal a harmadik, az SaS-t és az OĽaNO-t egyaránt 3,3 százalék tartja szimpatikusnak. A harmadik szlovákiai magyar pártként számon tartott MKDSZ-t csupán a válaszadók 2,9 százaléka nevezte meg a legszimpatikusabb pártként. Feltűnően nagy ugyanakkor azok aránya, akik nem tudnak dönteni, vagy egyetlen pártot sem tudnak megnevezni: 15,1 százalék nyilatkozott így.

Arra a kérdésre, ha jövő héten tartanák a választásokat, mely pártokat vennék fontolóra a válaszadók, 52 százalék mondta azt, hogy elgondolkodna az MKP-n, 49 százalék pedig azt, hogy a Hídon. A harmadik az MKDSZ lett alaposan lemaradva, 23 százalék gondolkodna el rajtuk. Azt, hogy szlovák pártra szavazzon, továbbra is kevés szlovákiai magyar veszi fontolóra, ráadásul hatalmas a tábora azoknak, akik teljesen elutasítják ezeket a pártokat. A Smert például 71 százalék, az SaS-t 72 százalék, az OĽaNO-t 73 százalék, a kifejezetten nacionalista pártokat, a Kotleba-féle ĽSNS-t és a Danko féle SNS-t 85 illetve 83 százalék utasítja el teljesen.

Marad az etnikai elv

Martin Slosiarik szerint az nem fog változni, hogy a szlovákiai magyarok etnikai alapon szavaznak. „Az etnikai identitás egyszerűen nagyon erős” – magyarázta hozzátéve, a magyar választók elsősorban olyan pártokat keresnek, melyek képviselni tudják a déli, magyarlakta régiókat, ahol élnek, számukra ez az elsődleges. Ez egyébként az MKP választóira jellemző, Slosiarik szerint Menyhárt József pártjának elektorátusa ebből a szempontból jóval zártabb, a Híd megpróbált az északabbi régiókban is választókat megszólítani a polgári értékrend üzenetével. Slosiarik szerint ugyanakkor Dél-Szlovákiát még nagyon sokáig olyan pártok fogják reprezentálni, melyeknek politikája nagyrészt tartalmaz etnikai elemeket.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"294193","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"423","style":"width: 600px; height: 408px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"622"}}]]

A Híd és az MKP között minimális a különbség, egyfajta patthelyzet van most a két párt szavazói között – vélekedik Hangácsi István. A demográfiai és szociális bontás szerinti adatokból kiemeli, az MKP szavazói inkább a tömbben, míg a Híd szimpatizánsai inkább a vegyesebben lakott területeken vannak többen. Rámutat: bár a fiatalok az eredmények szerint kicsit nagyobb arányban támogatják a Hidat, elmondható, hogy mindkét párt elsősorban az idősebb generáció pártja, s függetlenül attól, hogy 35 év felettiek korcsoportjában az MKP egy kicsivel jobban szerepel, a Híd tartani tudja a lépést.

Ha nincs ló, jó a szamár is?

A felmérésből kiderül az is, mekkora az átjárhatóság a két párt szavazótábora közt. A Híd szimpatizánsainak 47 százaléka venné fontolóra a választáskor, hogy az MKP-ra szavazzon. Fordítva azonban ez alacsonyabb, csak 37 százalék. Slosiarik szerint mindez azt bizonyítja, hogy az MKP választótábora sokkal inkább magába zárkózó, mint a Hídé. „Bizonyos átfedés ugyan van, ám a többség a felmérés szerint nem szavazna át a másik pártra. Ezeknek a választóknak nem mindegy, hogy a Hídra vagy az MKP-ra szavaznak” – mondja az elemző hozzátéve, az általános elképzelés eddig az ellenkezője volt, az, hogy többen vannak azok, akiknek mindegy, melyik magyar pártra szavaznak. „Ezek a számok ugyanakkor nem nevezhetők alacsonynak. Nem szabad elfelejteni, hogy ha a Híd vagy az MKP megszerezné a másik párttól ezeket a billegő választókat, az nagyot dobna a számaikon” – mondta Slosiarik.

Az elemző szerint az eredmény mögött markánsan jelentkezhet a két politikai tábor egymás iránt érzett sérelme, ami elsősorban az MKP-táborra lehet jellemző. „Az MKP szavazóinak egy része valószínűleg továbbra is úgy fogja fel a Híd kiválását az MKP-ból, mint a magyar egység, a közös magyar párt szétverését, melynek 10 százaléknál is több volt a támogatottsága” – magyarázza Martin Slosiarik.